A menhely mindig tele van

Az állatvédők főként a gazdátlan kutyák sorsáért aggódnak, habár térségünkben inkább a juhászkutyák vagy a házőrzők ugranak neki az embereknek. Befogni azonban csak a kóbor kutyákat lehet, melyekért a törvény értelmében az önkormányzat felelős.

Sepsiszentgyörgyön a város egyik cége, a Tega Rt. működtet sintérszolgálatot és menhelyet, amely mindig tele van, mert az örökbefogadási hajlandóság tájainkon eléggé alacsony, inkább fajtatiszta kölykökre van igény, ilyenek azonban ritkán kerülnek utcára. A cég sajtóirodájától megtudtuk, hogy jelenleg 164 kutyát gondoznak Szépmezőn (többet nem tudnak elhelyezni, mert ezzel is túllépték a megengedett létszámot, de nem is hatásos ez a megoldás, az utcán befogott kutyák helyét mindig átveszik mások), s bár a senki által nem vállalt állatokat 14 nap után már el lehet altatni, eddig csak a menthetetlen egyedekkel tették meg; tavaly egy alkalommal került erre sor, de olyan lakójuk is van, amely már hét éve ott él.

Kóbornak az a kutya tekinthető, amelynek nincs azonosítható gazdája és beültetett mikrocsipje, de azokat is befogják, amelyekre panasz van, például az egyik Csíki utcai udvarról ki-kirontó ebek egyikét (az anyaállatot) már elvitték, és a másik kettőért is visszamennek. Ezeknek ugyan van gazdájuk, de nincs mikrocsipjük, és a tartásuk is kifogásolható, a Tega azonban nem büntethet; kutyatámadás esetén sem nekik kell eljárniuk.

A befogott vagy a menhelyre vitt kutyákat féregtelenítik, beoltják, ivartalanítják és mikrocsippel is ellátják. A nem fajtatiszta egyedek ivartalanítása amúgy a házőrzők, családi kedvencek esetében is kötelező lenne, a törvény mellől azonban elmaradt a végrehajtási útmutató, így csak az teszi meg, aki hajlandó ezt megfizetni (a nőstények műtétje 180, a hímeké 125 lejbe kerül a Tega honlapján feltüntetett árak szerint), illetve kivár egy-egy alapítvány által támogatott kampányt.
 

Az állatvédők örökbefogadásra biztatnak

A legismertebb ilyen civil szervezet errefelé az Amy Gazdátlan Ebekért Egyesület, amelynek vezetője, Pora Kinga azért küzd, hogy minél kevesebb állatot kelljen elaltatni. Információi szerint e hónaptól nagyon bekeményítenek a hatóságok, átfogó kampányt indítanak a kóbor kutyák befogására – Sepsiszentgyörgyön elsősorban az Őrkőn –, és altatások is lesznek a menhelyeken, mert nincs hová tenni az újonnan befogott ebeket.

Az oltás, ivartalanítás és a mikrocsip árát a szegényebb családok legfeljebb egy kutyára tudják kifizetni, márpedig ezek nélkül a többit nem tarthatják meg – magyarázta Pora Kinga. Hozzátette: a veszettség elleni oltást februárban még ingyenesen beadják a megyei állategészségügyi igazgatóság munkatársai, a körzeti állatorvosoknál pedig olcsóbban lehet oltáshoz és csiphez is jutni, mint a magánrendelőkben. Sepsiszentgyörgyön Kölcze Gyula állatorvoshoz lehet fordulni, ingyenes ivartalanítást pedig az Anima állatorvosi rendelőben (a Váradi József utcában) vállalnak.

Pora Kinga hangsúlyozta, hogy az oltás, csipezés, ivartalanítás életmentő lehet a kutyák számára. Ugyanakkor egy felhívást is megfogalmazott: minél többen fogadjanak örökbe menhelyi kutyákat, mert akkor ürül a hely a frissen befogottaknak, nem kell altatással megszabadulni a régiektől.

Egy másik állatvédő szervezet, a Justice for Animals (Igazságot az állatoknak) néven nemrég bejegyzett egyesület vezetője, a gidófalvi Igyártó Nándor főként elhagyott vagy bántalmazott kutyák és macskák istápolásával foglalkozik, és szívszorító történetei vannak megvert, felakasztott, vízbe fojtott, illetve más módon sanyargatott négylábúakról. Lesújtó véleményt fogalmazott meg a felelőtlen gazdákról, akik minden lelkiismeret-furdalás nélkül dobják ki kutyáikat, ha valami nem tetszik: ha túl sokat vagy túl keveset ugatnak, ha szelídek, ha agresszívek, ha kiöregedtek a szolgálatból, ha lekölykeznek, ha megsérülnek vagy megbetegednek (sokszor azért, mert a kötelező oltásokat sem kapják meg); a nem kívánt szaporulattól is többnyire embertelen módon szabadulnak meg – tehetik, mert senki nem kéri számon őket.

Az állatrendőrségről és az állami menhelyekről is rossz tapasztalatai vannak, és az önkormányzatokról is, amelyek nem képesek rendet teremteni. Elmondása szerint ő maga több pitbullt gyűjtött be Sepsiszentgyörgyön, pedig nemigen tudja elhelyezni őket, hónapokba telik, amíg kerül egy-egy örökbefogadó, az is többnyire külföldi (magyarországi vagy németországi).

Igyártó Nándor óvodákba, iskolákba is jár egy-egy megmentett kutyával, próbálja helyes bánásmódra tanítani a gyermekeket, mert meg­győződése, hogy nem a kutyákkal van baj, a rossz körülmények miatt válnak agresszívvé.
 

Büntetnek, de nem ez a cél

Tény, hogy az utóbbi időben több súlyos kutyatámadás történt térségünkben is: Sepsiszentgyörgyön és környékén is haraptak meg gyanútlan személyeket (gyermekeket és kirándulókat) az elmúlt években, és a nyilvánosságra került esetek egyikében sem kóbor kutya támadott; a világhálón sok természetjáró panaszkodik, hogy jobban fél a nyájőrzőktől, mint a medvéktől.

A veszélyesnek nyilvánított kutyákra külön szabályok vonatkoznak: a rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint a néhány veszélyesnek tekintett kutyafajtát (11 van belőlük, az újabban egyre népszerűbb kaukázusi juhászt is ide sorolták) és ezek keverékeit, valamint az agresszív, ok nélkül támadó, esetleg harcra nevelt egyedeket be kell jelenteni a helyi rendőrségen; gazdáiknak rendelkezniük kell az országos kino­lógiai egyesület igazolványával, és le kell adniuk egy nyilatkozatot is a kutya azonosító számával (tetoválás vagy mikrocsip), illetve oltásaival, a pitbull, boerbull és bandog fajtákat és keverékeiket pedig ivartalaníttatni kell.

Az állatrendőrség (az állami rendőrségen belül 2021 nyarán létrehozott részleg) az állatok jólétével foglalkozik, de együttműködik a többi osztállyal az emberek védelmére irányuló tevékenységekben is – írja lapunk kérdéseire válaszolva a megyei rendőrség, amelynek összesítése szerint évente ellenőrzik a veszélyes kutyák tartási körülményeit. 2022-ben 5 első és 198 második veszélyességi kategóriába sorolt eb gazdáját látogatták meg, és közel felét érték szabálysértésen; ezek miatt 88 bírságot róttak ki, összesen 14 000 lejt.

Az esztenákon is vizsgálódtak (egyebek mellett a kutyák megengedett létszámát is ellenőrizték), és itt rosszabb a helyzet: a 66 tulajdonosra (nem a pásztorokra) összesen 518 bírságot róttak ki.

A válaszlevél leszögezi: a kutyák ideiglenes gazdái is kötelesek megelőzni a bajt, azaz gondoskodni arról, hogy állatai ne támadjanak emberre, mert ha valaki emiatt megsérül, az bűnténynek számít. Ilyen bűntény tavaly 15 történt Háromszéken, 8 városon és 7 falusi, vidéki környezetben. A rendőrségnek nincs tudomása arról, hogy ezek a perek milyen büntetésekkel zárulnak, de emberre támadó kutyát elkobozni csak a végleges bírósági ítélet után lehet (ilyen esetről azonban nem számolnak be, lehet, hogy nem zárult le egy korábbi ügy sem?). Végül megjegyzik: az ellenőrzéseken kívül a rendőrség csak felvilágosító, tájékoztató kampányokkal tud a kutyatartóknak segíteni.

Nem a büntetés a cél – hangsúlyozza Tóth-Birtan Csaba alpolgármester, aki szerint az emberek mentalitásán kellene változtatni, és ez nagyon lassú folyamat. De keresik a módját: a napokban már tartottak egy megbeszélést az illetékes hatóságokkal (rendőrség, állat­egészségügy) és az őrkői Amenkha Egyesülettel, mert ott van a legtöbb kóbor kutya. Az önkormányzat próbálja megértetni és elfogadtatni a felelős kutyatartás szabályait; már az is előrelépés lenne, ha a telepiek nem hagynák szabadon kószálni az állataikat.

Gondok amúgy nem csak az Őrkőn vannak, a tömbházak tövében is élnek itt-ott a lakók által etetett kutyák, amelyeknek a tartásáért, gondozásáért, beoltásáért, ivartalanításáért azonban senki nem vállalja a felelősséget. Pedig nem csak a kutyatámadástól kell félni, a beoltatlan kutyák emberre is veszélyes betegségeket terjeszthetnek.

Az alpolgármester is jobban örülne az örökbefogadásnak, de úgy látja, a menhely régebbi lakóit valószínűleg kénytelenek lesznek elaltatni. A menhely bővítését nem tervezik, mert „nem lehet az összes kóbor kutyát menhelyen tartani”.