Barót költségvetése elfogadásának a vitáján Benedek-Huszár János polgármester többször is szólt az iskolák fenntartásáról, a fejlesztésük érdekében letett, folyamatban levő pályázatokról és beruházásokról. A városvezető szerint az a legfontosabb, hogy az intézmények működési költségei már első pillanattól egész évre biztosítva legyenek, ezért a szükséges összegeket ki is rendelte számukra a város önkormányzata.
A Baróti Szabó Dávid Középiskola, a Gaál Mózes Általános Iskola 400–400 ezer lejt, a Cimbora Óvoda 84 ezer lejt kap az ún. fejkvótából. Ez azt jelenti, hogy 21 százalékkal több érkezik ezen a címen, mint tavaly. Ez az átlag – mondotta az elöljáró –, mert a növekedés nem egyforma: a középiskola költségvetése 13 százalékkal, az óvodáé 19 százalékkal, az általános iskoláé pedig 28 százalékkal bővül. Ebből a pénzből fedezik az anyagköltségeket, amibe beletartozik a két iskola fűtése, az óvoda fűtése és villanyköltsége, valamint az általános iskolához tartozó falusi tanintézmények tűzifájának az ára is. Ahhoz, hogy a Baróti Szabó Dávid Középiskola az ilyen jellegű költségeit ki tudja fizetni, a helyi költségvetésből még 106 ezer lejt kell adniuk – magyarázta a polgármester.
A beruházások tekintetében jelentős visszaeséssel kell számolniuk a tanintézményeknek: a tavalyi 170 ezer lej helyett mindössze 32 ezret költhetnek összesen. A Gaál Mózes Általános Iskola tavaly 130 ezer lejt kapott, idén viszont nem jut neki, a Baróti Szabó Dávid Középiskola idén húszezer lejt költhet, az óvodának a tavalyhoz képest nyolcezerrel kevesebbel, azaz tizenkétezer lejjel kell beérnie.
A speciális nevelési igényű gyerekek után tavaly a Cimbora Óvoda hétezer lejt kapott, de az idén nem jár nekik, az általános iskola 120 ezer helyett 139 ezerből, a Baróti Szabó Dávid Középiskola 55 ezer lej helyett 46 ezer lejből gazdálkodhat.
Az ösztöndíjaknál jelentős növekedés tapasztalható – jelentette ki a polgármester, majd állítását számokkal is alátámasztotta. Két évvel ezelőtt még mindössze 74 500 lej jutott a diákok jutalmazására és ösztönzésére, a tavaly év elején már 460 ezer lejt irányoztak elő, amit közben még kiegészítettek, így 545 ezer lej lett a tanév végére. Ez az összeg idén tovább, mintegy 605 ezer lejre emelkedett, amiből az általános iskola 441 ezer, a középiskola pedig 165 ezer lejt kap. Benedek-Huszár János aláhúzta: ezeket az összegeket nem a hivatal osztja el, hanem a megyei pénzügy szabja meg, hogy kinek pontosan mennyi jár, ezért arányuk nem módosítható.
A tanárok ingázására a tavalyihoz képest alig négyezer lejjel jut több (88 ezer lej), ezt a város saját költségvetéséből fedezik.
A folyamatban lévő beruházások közül a legfontosabbként a líceum új épületének befejezését emelte ki a költségvetést előterjesztő polgármester, arról biztosítva a testületet, hogy a munka jól halad, saját pénzből előlegezik meg a számlák kifizetését, hogy a vállalkozónak ne legyen pénzügyi fennakadása, s nyárra minden elkészüljön.
A költségvetés egyik fejezetébe belefoglaltak százezer lejt, amiből a még el nem bírált, de nyerésre esélyesnek tartott pályázatok apróbb kezdeti költségeit fizetnék ki (jóváhagyásokat, engedélyeket, láttamozásokat kell beszerezni, tanulmányokat megrendelni). E pályázatok közt ott van a bibarcfalvi iskola, a polgármesteri hivatal melletti épület, a régi, ún. gólyafészkes iskolaépület, valamint a régi tornaterem felújítását célzó iratcsomó.
A Gaál Mózes Általános Iskola főépületének korszerűsítésére és energiagazdálkodásának javítására sikeresen pályáztak, de a szerződést még nem kötötték meg. Amint az megtörténik, már lesz is néhány kezdeti költség, ezért a polgármester ötvenezer lejt javasolt a célra, az önrészként vállalt további félmillió lej befogása ráér később is – mondotta –, mert azt csak a felújítás végén kell kifizetniük.
Benedek-Huszár János úgy fogalmazott, a tanácstagok láthatják, ami létkérdés, azt mindegyik iskolának megadják, viszont ami nem az, arra most nem jut pénz. Ilyen többek közt a líceumnak szánt gyakorlóépület és az iskola sportpályájának a megtervezése.
