Gyártják a havat Sugásfürdőn

2023. február 8., szerda, Közélet

Már napok óta teljes gőzzel dolgoznak a hóágyúk Sugásfürdőn, hogy a nagyobbik sípályát is át tudják adni a közönségnek, de valószínűleg így is csak az alsó fele lesz használható a hétvégén. Az is csak akkor, ha nem lesz semmilyen fennakadás.

  • A kicsi pályát hamar ellepi a közönség. Demeter J. Ildikó felvétele
    A kicsi pályát hamar ellepi a közönség. Demeter J. Ildikó felvétele

A Sepsiszentgyörgy önkormányzatának tulajdonában levő sportlétesítményeket működtető Sepsi ReKreatív Rt. vezetője, Bodor Loránd elmondta: azon vannak, hogy minél előbb megnyissák a nagy pályát is, hogy minél kényelmesebb körülményeket teremtsenek és enyhítsék a zsúfoltságot, ezzel együtt pedig a balesetveszélyt is. 

A kis pálya január 29-től működik, ez is nagyrészt mesterséges hóval, hét közben is sokan látogatják, az új beléptetőkapuval pedig máris érezhetően felgyorsult a sor – állítja Bodor Loránd. Hozzátette: szükség van még némi hangolásra, beállításra, ezeket is el fogják végezni.

Az új, fizetéses parkolási rendszert még nem indították be, de próbálgatják a működését, így bármelyik napon leereszkedhet az üdülőtelep bejáratánál felszerelt sorompó; az elmúlt hétvégén már egymást érték a személyautók Sugásfürdőn. Aki tehát sízni indul, az vigyen magával bankkártyát, mert a parkolást csak azzal lehet majd kifizetni, de készpénzt is, mert a síbérletet (ami az idéntől egy bankkártyaszerű fehér műanyag lapocska, minden felirat nélkül) ugyan meg lehet vásárolni bankkártyával is, a 15 lejes garanciát azonban csak készpénzben lehet érte befizetni.

 

Támogatás nélkül bezárhatnának

Állami segélynek hívják, de az önkormányzat adja: a városi sportlétesítmények költségeihez egy pénteken elfogadott tanácshatározat értelmében 6,79 millió lejjel járul hozzá Sepsiszentgyörgy. Ezt a vissza nem térítendő támogatást a sugásfürdői sípályák, a Román Vilmos Uszoda, a Sepsi Aréna, valamint a Stadion és a Bánki Donát utcai sporttelepek működtetésére fordíthatja a Sepsi ReKreatív. 

Ezzel kapcsolatban Bodor Loránd megjegyezte: az uszoda annyira veszteséges, hogy ha a belépti díjakból szeretnék fenntartani, valószínűleg a 100 lejt is meghaladná egy jegy ára. Így is bevezettek egy új díjszabást: az úszásoktatóknak bért kell fizetniük a medencében általuk (tanítványaik által) elfoglalt sávért, ha pedig nem bérelnek sávot, akkor gyermekenként 6 lejt kérnek el tőlük.

A még 1989 előtti szabványok szerint épült uszoda energetikai korszerűsítését egyébként régóta tervezi az önkormányzat, pályázatot is nyert rá a Norvég Alapnál a Váradi József-iskolával együtt, csakhogy közben minden megdrágult, ezért a két beruházást szét kellett választani (az iskola felújítására másutt pályáznak), új megvalósíthatósági tanulmányokat kellett készíttetni, és ez késlelteti a munkát.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 487
szavazógép
2023-02-08: Közélet - Hecser László:

Részben föld alá kerül a villanyhálózat Baróton

Barót ez évi költségvetésének vitája alkalmával a közvilágításról is szó esett. Benedek-Huszár János polgármester beszámolt a folyamatban levő beruházásról, majd egy újabb fejlesztésről, valamint a hálózat bővítéséről ejtett szót.
2023-02-08: Máról holnapra - Mózes László:

Székelyföld kisbetűvel

Figyelemre méltó sikerként ünnepelte a hét végén a romániai sajtó, hogy bukaresti politikusok közbenjárására, nyomására kisebbségi jogokkal kapcsolatos, hangzatos mondatokat is sikerült rögzíteni a kijevi EU–Ukrajna csúcs zárónyilatkozatában. Ennek értelmében az EU-tagságra törekvő Ukrajna megígérte, hogy kisebbségi kérdésekben, illetve a területén élő nemzeti közösségeket érintő jogalkotás terén konzultál ezek képviselőivel, illetve a témakörben illetékes Velencei Bizottsággal. Bukarest ugyanis határozottan kifogásolta a Kijevben elfogadott ukrán kisebbségi törvényt, mivel az korlátozza az ukrajnai románok jogait, anyanyelvük használatát.