Magyarország kormánya a nemzetközi intézményekhez fordult a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében. „Sürgős az ügy, ugyanis az újabb jogfosztó ukrán törvény értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnek a nemzetiségi iskolák az országban” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Strasbourgban, ahol tegnap az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével, a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnökével, valamint az Európa Tanács és a testület parlamenti közgyűlésének főtitkárával találkozott.
A tárcavezető aláhúzta, hogy a szóban forgó, tavalyi év végén elfogadott jogszabály tovább súlyosbítja a kárpátaljai magyar nemzeti közösség helyzetét, ezért muszáj fellépni az ügyben a nemzetközi intézményeknél, még ha a háború kitörésekor a kormány úgy határozott, hogy átmenetileg úgymond zárójelbe teszi a jogfosztások kérdését.
„Meg akarjuk és meg is fogjuk védeni a magyar nemzeti közösségek jogait a világ minden pontján, így természetesen a kárpátaljai magyarok is számíthatnak Magyarország, a magyar kormány segítségére akkor, amikor a jogaik érvényesüléséről van szó” – szögezte le. Ennek kapcsán arról számolt be, hogy kilencvenkilenc olyan általános és középiskola van Ukrajnában, amelyek jelenleg magyar nemzetiségi oktatási intézményként működnek, és ezek az új törvény nyomán szeptember elsejétől kisebbségi helyett állami iskolák lesznek, valamilyen szintű hozzáféréssel a magyar nyelvhez. Emellett életbe lép az a szabályozás is, amelynek alapján a negyedik osztálytól felfelé lépcsőzetesen 40 százalékra csökken a magyar nyelven tartható órák aránya, s megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács parlamenti közgyűlése magyar–román kezdeményezésre a Velencei Bizottsághoz fordul a kérdésben, és az alkotmányjogi szakértőkből álló testület júniusra kész is lesz az állásfoglalásával. Hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács kifejezetten a kontinens békéjének fenntartására jött létre, az intézmény jelentősége ezért kiemelkedő, ugyanis széles körű párbeszédre ad lehetőséget. „Őszintén reméljük, hogy a nemzetközi közösség, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek majd ugyanúgy ki fogják kényszeríteni Ukrajnától a Velencei Bizottság álláspontjának érvényesítését, mint ahogyan azt tették egyébként több esetben magyarországi jogszabályok kapcsán is” – mondta.
„Tehát Magyarország kiáll Ukrajna mellett, az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját tovább folytatjuk mindaddig, amíg kell, ugyanakkor elvárjuk Ukrajnától azt, hogy állítsa helyre a magyar nemzeti közösség jogait az anyanyelvhasználat tekintetében” – hangsúlyozta. „Semmi olyan jogot nem kérünk a kárpátaljai magyaroknak, amellyel korábban ne rendelkeztek volna, azonban a 2015-ben elkezdett jogfosztás előtti állapotot szeretnénk helyreállítani” – tette hozzá. „A kárpátaljai magyarok számíthatnak ránk” – jelentette ki, rámutatva, hogy az érintettek jogaiért való kiállás továbbra is a magyar diplomácia egyik legfontosabb feladata lesz.
Továbbá kiemelte, hogy az elmúlt hét-nyolc évben a magyar–ukrán kapcsolatokat alapvetően határozta meg az a folyamat, amelynek keretében Kijev lépésről lépésre sértette meg és vette el a magyar nemzeti közösség jogait.
Mint mondta, Magyarország számára a szervezet azért is rendkívül fontos, mert vannak olyan intézményei, amelyek a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése miatt jöttek létre, márpedig ez a történelmi sajátosságokból fakadóan lényeges a határon túli magyar közösségek jogainak garantálására.
