Nagy voltam szónoklataimban.
Nem volt csatorna, miben bent ragadt
volna a legkönnyebb emberi nedv,
mely egyúttal a legfájdalmasabb is.
Ezzel teltek be napjaim.
A hangokra sokáig nem figyeltem.
A játék fontossága némi frázis volt csupán.
A kéz csak eszközként előttem évekig –
biztos alap támaszkodáshoz.
Végül nem is a nyelv hozta meg a sikert,
inkább egy mozdulat egyszerűsége.
Közöny nem kergethetett el
egyetlenegy tekintetet sem.
Szomorúság nem létezett, csak ráhagyatkozás
arcaimra. A szemek mereven, a rögzítés kín.
A döbbenet lesz gyilkosa a zajnak,
néha hallhatod te is, ha figyelsz.
Azt sem lehetne mondani,
hazudtam – legfeljebb, hogy hallgatásom
jókor érkezett. Sokan nem tudják,
töprengésük mérgezett nyíl, hegyes,
akár a tekintet, ami kikényszeríti.
Máshogy nem is, negédes álom volt,
amelyre vágytak, de pusztításom
elűzött minden manírt,
ami a kétkedésnek alapja lehet.
Brutális színházat emeltem.
Véres kezet mutattam föl –
holott csak elbeszéltem
mindannyiunkra érvényes történeted.
Szöllősi Mátyás író, költő, fotográfus (Budapest)
1984-ben született Budapesten, 2010-ben végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen.
2005 óta publikál, 2010-ben jelent meg első, Aktív kórterem című verseskötete. Első prózai munkájával, a Váltóáram című elbeszéléskötettel 2017-ben elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. Simon Péter című első regénye 2018-ban jelent meg.
A kritikák prózáját Mészöly Miklóshoz és Alfred Hitchcock filmnyelvéhez is hasonlították már, és költészetében is kiemelték hajlamát a lírai epikára.
Műveit angol, horvát és német nyelvre fordították. Munkáját már fotóriporterként is több díjjal elismerték.
Kötetei: Aktív kórterem (versek, 2010); Állapotok – negyvenöt töredék (versek, 2011); Váltóáram (elbeszélések, 2016); Budapest Katalógus (fotóalbum, 2017); Simon Péter (regény, 2018); Illegál (két kisregény, 2020); Szabad (válogatott és új versek, 2022). Előkészületben: Fóbia (regény)
Irodalmi díjai: Mozgó Világ-nívódíj (2008); Margó-díj (2017); Látó-díj (2017)