A kormányfő a jövő szempontjából a legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy az európai életben végbemenő hatalmas változások elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét. „2020 márciusa óta, vagyis lassan három éve folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, és ebből könnyen lehet négy, de akár öt év is. 2022 volt a rendszerváltás óta eltelt 32 évből a legnehezebb, a legnehezebb év” – jelentette ki. Hozzátette: amikor a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, mindent újra kellett gondolni. A kitűzött célokról nem kell lemondani, feladni őket, csak az eszközökön kell változtatni – közölte.
 

Marad a családpolitika

A miniszterelnök leszögezte: a magyar kézbe vett stratégiai ágazatokat, a bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart a kormány magyar kézben tudja tartani, sőt, a távközlési és infokommunikációs területet is visszamagyarosítják. Marad a vidéknek tett ígéret is, soha nem látott fejlesztéseket indítanak be, annyi pénzt biztosítanak, „amennyit még nem látott a magyar vidék még az Osztrák–Magyar Monarchia idején sem”.

Hangsúlyozta: „Nem adjuk fel a legmerészebb tervünket sem, hogy a gyermekes családok anyagi helyzete is jobb legyen, mint azoké, akik nem vállalnak gyermeket. Ezért minden évben lesznek újabb családsegítő döntések, ahogy idén az, hogy a gyermeket vállaló nők 30 éves korukig nem fizetnek személyi jövedelemadót.”
 

Háború és infláció

„A lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció” – jelentett ki. Azt mondta: „ha vissza akarunk térni az emelkedő pályára, amelyről a koronavírus-járvány leszorított bennünket, akkor ezt a két veszélyt el kell hárítani, le kell győzni, ezeken át kell verekedni magunkat”. A háború veszélyének legyőzéséről kijelentette: „szívünk szerint egyszerűen véget vetnénk neki, de ehhez nincs elegendő erőnk, ez nem a mi súlycsoportunk”. „Ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad: az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni. Ez eddig sem volt egyszerű, és ezután sem lesz az, mert mi a nyugati világ része vagyunk, NATO- és európai uniós tagok, és ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll, vagy legalábbis úgy tesz” – fogalmazott.

Orbán Viktor felvetette: megteheti-e Magyarország, hogy ilyen körülmények között a szövetségesekkel homlokegyenest ellenkező módon, a béke pártján maradjon?„Természetesen megtehetjük, hiszen Magyarország egy önálló, szabad és szuverén állam, és a Jóistenen kívül senkit sem ismerünk el magunk fölött” – mondta. Ugyanakkor azt is felvetette, hogy helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradniuk a háborúból. Helyes, sőt egyedül ez a helyes – jelentette ki.

„Ukrajna humanitárius támogatása nem jelenti az orosz kapcsolataink felszámolását sem, mert ez ellentétes a nemzeti érdekeinkkel” – tette hozzá. Magyarország ezért nem járul hozzá a gáz-, az olaj- és atomipari szankciókhoz, amelyek tönkreteszik Magyarországot. „Fenntartjuk gazdasági kapcsolatunkat Oroszországgal, és ezt tanácsoljuk az egész nyugati világnak is, mert kapcsolatok nélkül nem lesz sem tűzszünet, sem béketárgyalás” – ismertette, hozzátéve: az ország nem járul hozzá egyházi személyiségek szankciós listára tételéhez.
 

Tűzszünet és béketárgyalások

Életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni – jelentette ki Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. A kormányfő azt mondta: „A magyarok békepárti és a többiek háborúpárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, s így elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk: azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna.”

„A különbség az eszközökben van: a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal” – hangsúlyozta. Hozzátette: „a mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv: életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni”.

„Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták” – mondta Orbán Viktor. „Mi itt élünk, és a háború a szomszéd ország földjén zajlik. Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan halnak hősi halált a frontvonalban” – szögezte le a miniszterelnök. A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban!

Azt mondta, számolni kell azzal, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz, ezért fel kell készülni arra, hogy az országgal szembeni hangnem is egyre durvább és kíméletlenebb lesz. Provokációk, sértegetések, fenyegetések és zsarolások – fogalmazott, jelezve, azt nem ígérheti, hogy könnyű lesz, de állni fogják a sarat.

Orbán Viktor azzal számol, hogy 2024-ben az Egyesült Államokban választás lesz, „republikánus barátaink pedig duzzadó izmokkal” készülnek a visszatérésre, és hogy a demokrácia Európában is megmutatja az erejét, a közvélemény egyre inkább békepárti lesz, tűzszünetet, béketárgyalásokat, több józanságot követel, és ha kell, új kormányokat választ majd. Kijelentette, béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással.

A magyar kormány szerint a további harc nem a győzelmet és a békét hozza el, hanem további százezrek halálát, kiszélesedő konfliktust, nyílt háborúba keveredő országokat, évekig tartó háborút, a világháború veszélyét – mondta, azt javasolva: „maradjunk mi, magyarok a béke mellett, de a honvédelmi miniszter azért tartsa szárazon a puskaport”.

A hazai gazdaság helyzetéről szólva a miniszterelnök azt ígérte, év végére egy számjegyűre csökkentik az inflációt.

„A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenekelőtt, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta szavait Orbán Viktor.