A legutóbbi farsang farkához hasonlóan ismét mintegy félezren igyekeztek elűzni a telet a Tamási Áron Színház előtti téren. A rendezvény animátora, mint mindig, Benkő Éva volt, aki ezúttal boszorkánynak öltözve buzdította mulatozásra az egybegyűlteket. Táncra is perdültek a Folker együttes muzsikájára kicsik és nagyok, egyaránt. Volt aki járja, hisz közreműködtek a Tanulók Háza gyermek néptánccsoportjai a Kincskeresők, a Százlábú, a Pacsirták néptáncegyüttes, a Székely Mikó Kollégium és a Nicolae Colan Általános Iskola néptáncegyüttese. És sok-sok kisgyerek szülőkkel, nagyszülőkkel.

Következett a vásár, a gazda ismét igyekezett eladni a kecskét. Mint mondta, sehogyan sem sikerül, pedig már huszonhét éve próbálja. Ugyanis a Guzsalyas Alapítvány 1996 óta szervez farsangi mulatságot, melyhez utóbb csatlakozott a Tanulók Háza, összehangolva a farsangi rendezvényeket, és más intézmények is bekapcsolódtak. A medvetánc után következett az esküvő, a vőlegényt és menyasszonyt összeadta a pap, aki meg is jegyezte, úgy hasonlítanak egymáshoz, mint majom a zsiráfhoz. Aztán újabb táncmulatság után ismét szertartás következett. Gyászoló gyülekezet! – fordult a pap az egybegyűltekhez. A végóra elkövetkezett, tette hozzá. Siratták is a siratóasszonyok Illést, a bábut, akit a kör közepén elégettek, ezáltal elűzve a telet. Ha ez nem lett volna elég, a tömeg bekiabálta az összegyűlt rosszat. Úgy tűnt, nagyon sok nem halmozódott fel, mert a kiáltás halványabb volt, mint bármikor korábban. Ám aztán megjött a nép hangja: jöjjön a tavasz, vesszen a tél! – kiáltották. A mulatság ezúttal is a guzsalyasék által sütött húshagyókeddi pánkók elfogyasztásával végződött.