Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden visszavont egy 2012-ben kiadott rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a „Dnyeszteren túli terület” jövőjének rendezésében. A Kreml szerint a moldovai vezetés oroszellenes hisztériát kelt.
A 11 éve kiadott dekrétum Moszkva külpolitikáját körvonalazta, és arra kötelezte az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal akkor még szorosabb kapcsolatokat ápoló Oroszországot, hogy az érintett régió különleges státuszának meghatározásakor „a Moldovai Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és semleges státuszának tiszteletben tartása alapján” találja meg a kérdés megoldásának módját.
A Kreml honlapján közzétett – Putyin által kedden bejelentett lépésekhez sorolható – hatálytalanító rendelkezés szerint a döntést „Oroszország nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében, a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő mélyreható változásokkal összefüggésben hozták meg”.
Alexandru Flenchea, a Dnyeszter menti övezet ellenőrző bizottságának moldovai elnöke szerint a visszavonás csupán az érintett régióra vonatkozik és nem jelenti azt, hogy Putyin Moldova szuverenitásának kérdését is érvénytelenítené. A Moldova és Oroszország között fennálló politikai alapegyezmény előírja országaink területi integritásának kölcsönös tiszteletben tartását – fogalmazott az elnök a Publika televíziónak.
A moldovai külügyminisztérium közölte, hogy „gondosan tanulmányozza” a dokumentumot.
A Kreml szerint a moldovai vezetés oroszellenes hisztériát kelt, ezért Oroszország viszonya roppant feszültté vált a Románia és Ukrajna közé ékelődött országgal, amely Dorin Recean személyében a múlt héten Nyugat-barát, az EU-csatlakozás mellett kiálló miniszterelnököt választott.
Moldova erős amerikai és európai uniós támogatással regnáló elnöke, Maia Sandu két hete azzal vádolta meg Oroszországot, hogy diverzánsokkal karöltve akarja megbuktatni a kormányt és destabilizálni igyekszik az országot annak érdekében, hogy ezáltal meggátolják tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz. Moszkva teljesen alaptalannak minősítette a vádakat.
A Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsávon, a szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” területén jelenleg mintegy 1700 békefenntartó feladatokat ellátó orosz katona állomásozik. A területen 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték a régióba, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által aláírt válságrendezési megállapodás után – számolt be az MTI.
Amerikai támogatás
A feszült helyzet komolyságát jelzi az is, hogy Joe Biden amerikai elnök keddi varsói beszédében külön kitért Moldova helyzetére, kifejtve, az Egyesült Államok azt szeretné, hogy a moldovai emberek szabadságban éljenek. „Sandu elnök, büszkék vagyunk, hogy ön mellett állhatunk” – mondta Biden, tapsot kérve a moldovai államfőnek. Biden aznap este kétoldalú megbeszélést folytatott Maia Sanduval. A Fehér Ház erről kiadott közleményében tudatta, hogy az amerikai elnök kiemelte az Egyesült Államok által az országnak nyújtott segítséget ahhoz, hogy megerősítse politikai és gazdasági ellenálló képességét, beleértve a politikai reformokat és az energiabiztonságot, egyben az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború hatásainak ellentételezését.
