A miniszterelnök (igencsak csekély) népszerűsége növelésére törekszik, érthető hát, hogy kihasználta napjaink nagy divatirányzatát, s ha már adódott egy lehetőség, maga is felkapaszkodott a mesterséges intelligencia vonatára (vagy űrhajójára). A prezentáció ugyan sete-sutára sikerült, és sántított is egy kicsit, hisz hallhatóan nem robothangra, hanem egy színész által előre felmondott szövegre válaszolt, de hát Istenem, minden nem lehet tökéletes. Lényeg, hogy haladunk a korral, sőt, meg is előzzük azt. Hisz hatalmas informatikai cégek kísérleteznek – több-kevesebb sikerrel – „gondolkodó”, minden kérdésre választ adó robotok, számítógépes programok kifejlesztésével, s lám, egy román kutatócsoportnak világpremierként sikerült előállítania egyet, amely nemcsak tanulásra, tájékozódásra, de egyenesen az ország irányítására is felhasználható. Elképzeljük, hogy a kormányfő kora reggel, még kávézás előtt Ionhoz fordul: Mit csináljunk, Ioane? Mit vár tőlünk a nép? A robot pedig útba igazítja a hozzá beérkezett jelzések alapján: ideje emelni a nyugdíjakat, fizetéseket, csökkenteni az árakat, autópályákat építeni, lehetőséget teremteni a fiatalok itthoni boldogulására, javítani az oktatáson, az egészségügyi ellátáson – szinte borítékolható, hogy ezeket a témaköröket érinti majd a legtöbb hozzászólás. És a miniszterelnök egykettőre munkához lát és megoldja a felsorolt gondokat.

Mindeddig azt hittük, hogy az ország irányítói tudják a dolgukat, ismerik a rájuk váró feladatokat, de lám, kiderült, mégsem: egy robotra van szükség, amely szembesíti őket ezekkel. Hiába választunk, szavazunk azokra, akiket a legmegfelelőbbnek vélünk a feladatra, ha kiderül, magukban nem boldogulnak, kell a mesterséges intelligencia segítsége. A gond csak az, hogy Ion nem megoldásokat javasol, hanem csak a problémákat összesíti, pedig valójában éppen az épkézláb, gyakorlatias megoldások, azok kivitelezése a hiánycikk.

Jó, hogy az emberi intelligencia hiányában végre legalább a mesterséges intelligencia beköltözött a kormánypalotába. Javasoljuk a kitűnő román kutatócsapatnak a további munkát, olyan robotot teremtsenek, amely nemcsak a panaszokat, javaslatokat veszi számba, de megoldást is javasol orvoslásukra. Összehangolja a fejlesztéseket, kitalálja, honnan lehet pénzt előteremteni rájuk, melyik a legreálisabb ár, ki a leghozzáértőbb kivitelező. Így nemcsak a túlfizetett kormány­apparátustól szabadulnánk, de a milliárdokat elnyelő korrupciótól is. És továbbfejleszthetnék törvényhozóvá is, akkor pedig parlamentre sem volna szükség több száz, havi 11 ezer euróval megfizetett honatyával, s talán a jogszabályok is egyértelműbbek, használhatóbbak, igazságosabbak volnának. És hosszan játszhatunk a gondolattal, mennyi minden jobban működhetne, ha kiiktatnák az országirányító gépezetből az emberi butaságot, gyarlóságot.

Más kérdés persze, hogy ama a mesterséges intelligencia által kiépített tökéletes világ mennyire lenne embernek való.