Vita folyik másfelől a meglévő külterületek beltelekké nyilvánításának új mechanizmusáról, sorozatunkban esett már szó több javaslatról is annak kapcsán, hogy az elszabadult telekspekulációt megfékezve és lenyomva az árszintet, minél többek számára lehessen hozzáférhetővé tenni az építkezés lehetőségét. Nem szóltunk azonban arról, merre terjeszkedhetne a város mai közigazgatási határai közt.

Nem a Kolcza-tag ugyanis az egyetlen szóba jöhető része a határnak, amely erre alkalmas lenne. Mivel itt már javában építkeznek, pár megjegyzés erejéig térjünk mégis vissza erre Bálint József alpolgármester segítségével, mielőtt számba vesszük a többieket. Mellékeljük a beszélgetéshez a most folyó viták egyik munkadokumentumát, ama térkép vázlatát, melyen a tervbe vett beltelkesítéseket haránt irányú csíkok jelölik.

Az átmenet fertályai: ideiglenes állandóság

— A Kolcza-tag tizenvalahány éve még lólegelő volt, melyet egy merész lépéssel kiparcelláztak a szépmezőieknek. Aki ráérzett, az vigyázott rá, aki nem, hamar túladott rajta áron alul. Érdemes ebbe az irányba fejleszteni a várost, mert alkalmas övezet, szép kilátással, azonban nem kezelték kellő komolysággal az első perctől kezdve. A birtokviszonyok eléggé zavarosak, a kerítések hol kinnebb, hol bennebb állnak egy-két méterrel, ez akadály a közművesítésben. Meg kell jegyezni persze: visszavet ebben az is, hogy van a városnak olyan régi utcája — és nem egy, hanem sok —, amely még mindig nem közművesített, és nyilván elsőbbséget élvez e tekintetben, elsősorban ezeket kellene csatlakoztatni. A Kolcza negyed urbanisztikai képéről még annyit: sokan bírálják. Én is szeretném, ha a közművesítési gondok megoldódnának, ebbe be kell vonni az ott lakókat is, kerítéseket, kapukat kell kinnebb-bennebb mozgatni, hogy ott normális viszonyokat lehessen kialakítani. Ami az épületeket illeti: sok a szép ház. Ezt ne vitassa senki. Hogy nincs összhang: az is nyilvánvaló. A városrész pont olyan, mint ennek az országnak az utóbbi tizennyolc éve. Mindenki olyat épített és oda, amilyet és ahova éppen akart, a terület nem volt azelőtt rendszerezve. Az összevisszaság tehát a helyzet velejárója, az száz év múlva is színfoltja marad a városnak, rá lehet majd mondani, hogy az átmeneti időszak jellegzetes negyede.

Keskenyebb vagy szélesebb utak?

Menjünk át a város Illyefalva felőli déli kijáratához, ahol az egykori Horticom hatalmas gyümölcsösében, a Farm utca mentén, illetve attól elcsángálva is már feltűntek a leendő kertváros első villái.

— A területet visszaszármaztatták már, nagyobb része még külterület. Néhány darabját beltelkesítenék, miként a térképen szerepel. A területet lakókörzetnek szánjuk, egy szegletére már övezeti építkezési terv (PUZ) is készült. Viták folynak róla, mert a tulajdonosok sokallják a tervezett útszélességet — arról ugye nekik kell lemondaniuk —, amit városrendezési szempontból viszont megkövetel a tanács. Az ingatlanfejlesztők keskenyebb utakat szeretnének, de addig nem parcellázhatnak, amíg e kérdés meg nem oldódik. Két irányból közelíthetjük meg. Ők arra hivatkoznak, a keskenyebb út is megteszi, az illyefalvi országút sem széles. Akár elfogadható is lenne, de ha szép negyedet kívánunk, amiről öt-tíz év múlva nem derül ki, hogy túl keskenyek benne az utcák, és a Kolcza-taghoz hasonló, akkor nem lehet ebbe belemenni. Oda járdának is be kell férnie, akadálymentesnek kell lennie a forgalomnak, mért ne lehetne fasor is. Arra kell törekednünk, hogy a terv ne a szűk és keskeny utakat előíró változatában menjen át, s mire elkészül, a tanácsnak is gondoskodnia kell arról, hogy kivezető utcáit is megfelelő módon kiszélesíttesse, a terelő- és gyorsforgalmi utakkal összhangba hozza.

Az Olt és az Illyefalvi út közötti részekről Bálint József úgy véli, bár ott már építkeznek, környezetvédelmi és egészségügyi meggondolásokból sem lehet azt egyelőre túlzottan támogatni, de éveken belül e fertály sorsa is rendeződhet.

A temető környéke

Másik szóba jöhető övezet a város túlsó végén a mai köztemető szomszédságában található lőtér és környéke, mely gazdasági szempontból is kevésbé hasznavehető, mint az Olt mente vagy a gyümölcsös. Azt, ha megkapná a város, oda nagyon szép negyedet lehetne telepíteni, mely sok problémát megoldana. A lőtér a hadügyé, egy részét a város visszaigényelte, a kérdés még nem dőlt el, de a településnek temetőbővítés céljából is szüksége lenne rá. (A kaszárnya telkén bőven akad hely lőtérnek is.) Lakó­körzetként a Kolcza-taggal vetekedhetne kilátás és egyéb tekintetben is.

A Sugás felé vezető út Bálint szerint szintén beépíthető lenne egészen az erdő aljáig. Itt megint a lőtér és a városi víztároló elhelyezkedése bonyolítja a dolgokat, mert egyik közelében sem szabad építkezni. Összekapcsolható továbbá mindez a temető mögött elhelyezkedő lankákkal, ezzel az alpolgármester szerint megfelelő formát is kapna a város. Tény, hogy a formátlanság vádját nem indokolatlanul hangoztatják, a beszűkített mozgástér, a koncepciótlan fejlesztés rovására sok minden írható. Meg kellene gátolni az őrkői cigánytelep további ellehetetlenülését is... Délen, Kilyén felé a szolgáltatói övezet már majdnem összefüggő kapcsolatot hozott létre a faluval, a vasút felé pedig szép új negyed körvonalazódik. A város össze fog épülni e településsel, miként Árkos felé hasonló tendencia figyelhető meg. A csíki országút mentén az ivóvízkutak és a gázvezeték állít akadályt a terjeszkedésnek, de az nem leküzdhetetlen — miként más forrásból származó értesüléseink jelzik.

Az északi határon túl

A délnyugat felőli Szalomér nevű magánnegyedről, az Árkos felőli északi lakóparkkezdeményről már szóltunk e sorozatban. Ezúttal egy mindezeknél nagyobb szabású és sokrétűbb ingatlanfejlesztésről adnánk hírt, mely az árkosi határnak egészen az Oltig terjedő övezeteit is felöleli, és két országút környékét, fel a Baróti-hegyek lankáiig, melyek már a mai város felső része felé nyúlnak. Nem lévén felhatalmazása rá, nevet nem említ, de a befektető ügynökeként nyilatkozik erről Péter János ingatlanközvetítő (az adatok egy része megtalálható a cég www.imobiliarepj.ro honlapján is):

— Három gyönyörű fejlesztési tervet már jóvá is hagytak. A Lengyel József háza mögötti nyolc hektáron szép, exkluzív negyedet épít a befektető, ahova autóval vagy gyalog is csak mágneses kártyával lehet majd belépni, egyetlen bennvaló kulcsrakész villával és telekkel legkevesebb 250 000 euró, aki kívánja, több telket is csatolhat hozzá. Igazi lakónegyed, melynek külön víz-, villany-, csatornahálózata és derítőállomása lesz, aszfaltozott útjai. Az építés idén megkezdődik, minden készen hozzá.

Vele szemben a csíki országúttól nyolc hektáron a Carrefour láncolat egy új élelmiszer-nagyáruháza épül két villanegyed között.

— Közelebb a városhoz tervezzük a második negyedet tizenegy hektáron, mely lenyúlik majd az Oltig, de más elképzelés szerint. Ott bárki vásárolhat majd telket, és építhet kedve szerint, terve most készül.

Értesüléseink szerint a kettő között sportlétesítményeket kíván a város építeni, van ott a tanácsnak négy és fél hektárja.

Hasonlóképpen további negyedeket képzeltek el a Willtherm lakóparkja fölötti domboldalra, valamint máshova egy logisztikai parkot gazdasági egységeknek, a vámon túl. No de ezekről, ha beérnek a tervek, lehet majd beszélni.