A műemlékvédelmi szakember péntek délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta: 11,5 millió euróra újítanak fel különböző épületeket 2026 közepéig, amivel megyénk vezető helyen áll Erdélyben. Ezek a Hívogató Románia projekt 12 tematikus útvonalának részét képezik, más látnivalókkal együtt. A Szent László útvonalon például a szacsvai és a bibarcfalvi református templomot restaurálják európai uniós alapokból, a kastélyok útvonalán a kőröspataki Kálnoky-kastélyt, a kúriák útvonalán az oltszemi Mikó-kastélyt és a kökösi Serester-kúriát, a hagyományos épített örökséggel rendelkező falvak útvonalán pedig több bikfalvi ingatlant. Hegedűs Csilla hangsúlyozta: ekkora összegek európai uniós alapokból soha nem álltak rendelkezésre, és méltatta azokat az önkormányzatokat, amelyek éltek a lehetőséggel és pályáztak, illetve segítettek pályázni másoknak is (a felsoroltak mindegyike ugyanis nem a megyei vagy a helyi önkormányzatok tulajdona, vannak egyházi és magántulajdonú épületek is a listán). A restaurálásokon kívül 10 millió eurót szánnak a látnivalók népszerűsítésére: országszinten több mint 300, megyeszinten pedig 18 kiemelt turisztikai célpontot reklámoznak korszerű, interaktív módon, több nyelven, külföldi influenszerekkel is az országos és a nemzetközi médiában. Hozzátette: úgy sikerült ezeket bevinni az országos helyreállítási tervbe (PNRR), hogy vidéki munkahelyeket hoznak létre, a cél ugyanis az, hogy a helybeliek számára büszkeség és haszon forrása is legyen, ami saját érték. Külön kiemelte a kommunizmus sepsiszentgyörgyi dohánygyárba tervezett múzeumát mint a helyreállítási terv egyik legnagyobb beruházását, amit azért tart nagyon fontosnak, hogy a fiatalabb nemzedékek is jobban megértsék a közelmúltat és megtanulják felismerni a jeleit az elnyomó rendszereknek. 

A turisztikai útvonalak elindításával amúgy nem várják meg a felújítások befejezését, a tervek szerint már a jövő nyáron rajtolnak. Háromszékről 18 látnivaló szerepel valamelyik listán: a várak útján Bálványos és Ika vára, a kastélyok útján a kőröspataki Kálnoky-kastély, a kúriák útján az oltszemi Mikó-kastély, a kökösi Serester-kúria, a nagyajtai huszárlaktanya, a tamásfalvi Thury–Bányai-kastély és a zágoni Mikes–Szentke­reszty-kúria. A legtöbb kiemelt célpont a Szent László úton található: a bibarcfalvi, szacsvai, besenyői és gidófalvi református templom, a kökösi és kilyéni unitárius templom, illetve a gelencei Szent Imre-templom. A hagyományos falvak útvonalán Uzon és Bikfalva került fel a listára, a gasztroturisztikai útvonalon pedig az egész megye (azokat a konkrét helyszíneket, ahol valami sajátosat lehet fogyasztani, a megyei tanács jelöli majd meg). Arra Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke már a sajtótájékoztató elején felhívta a figyelmet, hogy nagyon természetesnek vesszük például a Szent László útvonalat, de nem lenne az, ha az RMDSZ nem lenne kormányon, és Hegedűs Csilla nem úgy dolgozik, hogy megértesse, elfogadtassa ezeket a kezdeményezéseket is.

„Azért vagyunk kormányon, hogy a mi közösségeinket tudjuk fejleszteni, vissza akarjuk hozni azt a büszkeséget, hogy jó erdélyinek, székelyföldi magyarnak lenni, de azon is dolgozunk, hogy olyan mechanizmusokat hozzunk létre, amelyek akkor is működni fognak, amikor az RMDSZ már nem lesz kormányon” – jelentette ki Hegedűs Csilla. Kitért a vállalkozóknak nyújtott támogatásokra is, ezekkel a sikerességüket, a munkaerő itthon tartását akarják segíteni. Bővebben a velük való találkozáson beszélt a lehetőségekről, erről külön számolunk be lapunkban.

2009 óta dolgoznak együtt Hegedűs Csillával, sokat segített a Székely Nemzeti Múzeum felújításán is, amire a maximális összeget pályázta meg a megye, és elsőként írta alá a finanszírozási szerződést – tette hozzá az elhangzottakhoz Tamás Sándor. A megyei önkormányzat vezetője arra is emlékeztetett, hogy ötször írtak ki versenytárgyalást a munkálatok elvégzésére, amíg sikerült kivitelezőt találni, de a tatarozást – amit a magyar államtól nyert pénzzel is kiegészítettek – sikerült befejezni, és ősszel újra megnyílik az intézmény a látogatók előtt. Antal Árpád azt ígérte, hogy az előző évekhez hasonlóan a következőkben is készítenek majd egy „ilyen volt – ilyen lett” listát a beruházásokkal, de arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csupán az épületek állapota és az infrastruktúra változik, a kormányzás is javul, ami a stílust, tervezést, kidolgozást illeti. Példát is mondott: a 2014–2020-as EU-s költségvetési ciklusban a pályázatokat olyan későn írták ki, hogy a megpályázott pénzek 70 százalékát 2023-ban, a következő kilenc hónapban fogják csak lehívni, most pedig még alig szoktuk meg azt, hogy van helyreállítási alap, máris elindulhattak a közbeszerzési eljárások, aláírtak finanszírozási szerződéseket, és már tervezőket-kivitelezőket keresnek. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az európai ügyekért felelős, a fejlesztési és a környezetvédelmi minisztériumban is sikerült decentralizálni sok döntést, a kiírási rendszer pedig sokkal kiszámíthatóbb és átláthatóbb lett, a szintén RMDSZ-es politikus által irányított sportminisztériumnak köszönhetően pedig három évtized után végre van sportstratégiája Romániának. Antal Árpád úgy látja, hogy az egész kormányzás minősége megváltozott, egy-egy minisztériumba már úgy mennek be, mintha hazajárnának, vannak magyar tisztségviselők is, és egy-egy ilyen út hozadékait már egy-két héten belül látják. Végül így összegezett: ennél sikeresebb együttműködést a kormány és az önkormányzatok között el sem tudnak képzelni.