Egy hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás eredménye szerint a romániai állampolgárok többsége úgy értékeli, az uniós tagállamok között nincs jogegyenlőség. Pontosabban, a CURS közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint az ország lakóinak alig több mint egyharmada tartja működő valóságnak az uniós tagállamok közötti jogegyenlőség elvét, 53 százalékuk úgy értékeli: az Európai Unió kevesebb jogot biztosít Romániának, mint amennyi kötelezettséget előír számára. Sőt, a megkérdezettek 56 százaléka úgy véli, az EU-tagságból „csak egyeseknek származott előnyük, a románok többségének nem”.

Ez annyit jelent, hogy a polgárok többsége a romló életszínvonalat érzékeli leginkább, s az elvi, elméleti kérdések kevésbé foglalkoztatják, noha a már említett decemberi schengeni pofont a nagy többség megalázónak tekintette, s bizony, csak a múló időnek és a döntést felülíró belpolitikai fejleményeknek tudható be, hogy az akkori markáns közfelháborodás időközben enyhült. Persze, e kérdés változatlanul megoldatlan, hiába mondott szép szavakat hétfőn Bukarestben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke – „növelné Európa biztonságát, ha Románia már a schengeni övezet része lenne” –, bizonyosságot ő sem rögzített. Vendéglátója, Klaus Iohannis államfő megjegyezve, hogy a schengeni csatlakozást megakadályozó decemberi döntés „pofon volt az egész EU számára”, azt is rögzítette, nehéz lesz ezek után elhitetni a román állampolgárokkal, hogy az EU nemcsak közös piacot, hanem mozgási szabadságot is kínál. Sőt, még azt is hozzáfűzte, továbbra is ismeretlen a schengeni csatlakozás jóváhagyásának időpontja...

Ezek után mindketten elismerték, nem véletlen, hogy Romániában jelentősen visszaesett az Európai Unióba vetett bizalom, ám azon túl, hogy aggasztónak nevezték a jelenséget, konkrét elképzeléssel, javaslattal, ígérettel már nem tudtak előállni. Ez pedig senkinek sem jó, mert az esetlegesen fokozódó euroszkepticizmus a szélsőségesek malmára hajtja a vizet. Ráadásul mindenért nem lehet kizárólagosan Romániát sem okolni, ez esetben gesztusokra, kedvező döntésekre lenne szükség a nagyobb, brüsszeli testvértől. 

Nem véletlenül méltatlankodott tegnap a Bukarestbe látogató lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki sem, kiemelvén, hogy az EU diplomatái nem mindig a legjobb megoldásaikkal érkeznek Bukarestbe és Varsóba. A lengyel kapcsolatok látható erősítési szándéka egyébként figyelemre méltó fejlemény, nyilvánvalóan a háborús helyzet eredménye, akár még Románia közép-európai felértékelődését is jelentheti. Éppen ezért kellene erősíteni a román diplomáciai lobbit, a nyomásgyakorlást is akár, hogy végre e jobb sorsra érdemes ország is túlléphessen a schengeni övezet fekete báránya státuszán. Hogy ne az euroszkeptikusok és a szélsőségesek száma növekedjék, hanem a bizakodóké, a jövőbe valamelyest reménnyel tekintőké. És ez elvileg Brüsszelnek is fontos, nem csak Bukarestnek.

Borítókép: Mosoly és bizonytalanság – Charles Michel és Klaus Iohannis Bukarestben. Fotó: Facebook / Klaus Iohannis