Ciucă szerint az EB-nek gondoskodnia kell arról, hogy az európai uniós „szolidaritási folyosókon” (a kikötői blokád miatt az ukrán élelmiszerexport számára nyitott alternatív útvonalakon) érkező gabonát nyomon követhetővé tegye. „Ismernünk kell az úti célt, és meg kell akadályoznunk, hogy a spekulánsok dömpingáron kereskedjenek vele, mert ez ellehetetleníti a termelőinket, a gazdákat” – jelentette ki a román kormányfő. Morawiecki is úgy vélekedett: az érintett országoknak közösen kell fellépniük az Európai Unió fórumain. „Azért harcolunk, hogy az ukrán gabona ne maradjon a mi országainkban, és az EU-nak segítenie kell a kereskedelmi politikánk érvényesítésében: fontos Ukrajna és Közép-Európa stratégiai érdeke is, de a gazdasági érdekeinket, Románia és Lengyelország gazdasági érdekét is figyelembe kell venni” – nyomatékosította.

A kérdés horderejét jelzi, hogy Klaus Iohannis államfő is foglalkozik vele: múlt héten tájékoztatta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a romániai gazdák nehéz helyzetéről, és arról, hogy veszteségeik miatt többlettámogatásra van szükségük. Ursula von der Leyen az Európai Tanács ülésén jelezte, hogy az EB felülvizsgálja a kártérítésekkel kapcsolatos korábbi döntését és visszatér a Romániára vonatkozó számadatokra.

Az Európai Bizottság március 20-án közölte: 56,3 millió euró pénzügyi segítséget nyújt a válságalapból a lengyelországi, romániai és bulgáriai gazdáknak az ukrán gabonaimport okozta károk enyhítésére. Ebből Lengyelország 29,5 millió eurót, Bulgária 16,75 millió eurót, Románia pedig 10,05 millió eurót kap. A román gazdaszervezetek „nevetségesen csekélynek” nevezték az összeget, Klaus Iohannis pedig úgy nyilatkozott: „az EB-nek szem előtt kellett volna tartania, hogy hatalmas áldozatokat hoztunk az ukrán gabonaexport megkönnyítéséért”.