A kórházi ellátásnak nincs még egy olyan részlege, ahol annyira kockán forogna az élet, mint az intenzív terápiás osztályon, mivel itt kezelik azokat a pácienseket, akiknek egy vagy több életfunkciója valamilyen okból veszélybe került. Ennek az osztálynak az alkalmazottai gyakran találkoznak a halállal, de még többször azzal a jó érzéssel, hogy életet mentettek. A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház intenzív terápiás osztályának vezető szakorvosával, dr. Egyed Andreával munkájuk sokrétűségéről és speciális jellegéről beszélgettünk.
A tizennyolc ágyas osztály hét orvossal, huszonegy asszisztenssel, tíz ápolóval, két takarítóval, három betegszállítóval és egy írnokkal működik. Vannak időszakok, amikor minden ágy foglalt, ilyen volt a koronavírus-járvány idején, de nemrég, tavaly december közepétől január közepéig is, amikor tombolt a virózis, s februárban és márciusban volt egy-egy covid-os páciense is az osztálynak – ismertette dr. Egyed Andrea. Az ágyakkal mindig úgy gazdálkodnak, ahogy a szükség kívánja – bár hivatalosan négy ágy áll a műtét utáni megfigyelésre beutalt betegek rendelkezésére, ha van üres hely, fogadnak többet is.
Az elsődleges szempont, ami szerint egy páciens intenzív osztályra kerül, hogy szervi diszfunkciója van, az lehet katasztrofális vagy mérsékelt. Megvizsgálják a beteget, felmérik az életjeleit, és azt, hogy a sürgősségnek melyik foka áll fenn: azonnali életmentő beavatkozást vagy más típusú beavatkozást igényel-e. Átnézik a kórlapját, a kórelőzményeit, összevetnek mindent, felírják a kezelést, és az asszisztensek a centrálmonitorokon folyamatosan követik az életfunkciók működését – részletezte az osztályvezető. Egy posztoperatív esetet lehet, hogy csak megfigyelés alatt kell tartani, míg egy balesetes páciensnél előfordul, hogy azonnal légútbiztosításra van szükség, esetleg újraélesztésre, transzfúzióra.
Az egész osztály jól átlátható, az ágyakat felszerelték minden szükségessel, amit a törvény előír az intenzív terápia részére, a függesztett műszerek könnyen elérhetőek, egyszerre többen hozzáférnek a beteghez, ha az ellátás ezt igényli. Minden áramforrásnak megvan a maga helye, az oxigén, sűrített levegő a felső konzolokról érkezik, lélegeztetőgép, szívórendszer, plazmaferézis gép, echográf áll rendelkezésre – magyarázza Egyed doktornő.
Az intenzív osztály
Utóbbival gyakran vizsgálnak szakorvosok, akik egy másik osztályról érkeznek páciensükhöz, a CT- és az MR-vizsgálatokra a beteget át kell szállítani a képalkotói konzultációs osztályra. Ha szükséges, a szállítás is monitorizálás és mesterséges lélegeztetés mellett történik, erre akkor is van lehetőség, ha a sürgősségről szállítják a pácienst az intenzív terápiára.
Az osztályon rendelkeznek veseszűrési lehetőséggel, ha egy politraumatizált, zúzódást szenvedett betegnél azonnal szükségessé válik, hogy kiszűrjék a méreganyagokat a keringéséből, akkor van rá fogyóanyag, gép, személyzet, és el tudják látni. Ha dialízisre van szükség, akkor átviszik a beteget a dialízisosztályra, de a lassú méregtelenítés, a hemofiltrálás az intenzív terápián is megoldható.
A rettegett intubálás
Említettük, hogy az intenzív terápiás osztályon végeznek vizsgálatokat más szakorvosok is, belgyógyász, kardiológus jelenlétére gyakran van szükség, de további szakterületekről is érkeznek szakemberek, ugyanakkor az aneszteziológus és intenzív terápiás orvosokat nagyon sokféle beavatkozásnál veszik igénybe a kórház több részlegén. Minden olyan műtéthez – sebészet, érsebészet, nőgyógyászat, fül-orr-gége, ortopédia, traumatológia –, amelyet altatással, illetve érzéstelenítéssel végeznek, hívják az aneszteziológust, de kérésre a gyomor- és béltükrözésnél is altatnak, valamint a gyermekek CT- és MR-vizsgálatánál. Ennek feltétele, hogy a gyermek előtte ne étkezzék, legyen üres a gyomra, de meghűlt kisbabát sem altatnak, mert a kicsi légútja nagyon beszűkülhet a betegség miatt, ami kockázatot jelenthet. A szülők általában tartanak az altatástól, de megmagyarázzák, hogy ez felületi altatás, és a vizsgálat alatt folyamatosan figyelik a gyermeket.
Az újraélesztéseket a kórház területén az intenzív osztály látja el. Ha egy másik osztályon lévő páciensnél szívstop áll fenn, az osztály orvosai elkezdik az újraélesztési manővereket, van, ahol defibrillátort is használnak, de a légútbiztosítást az intenzív terápiás orvos végzi – magyarázza dr. Egyed Andrea.
A koronavírus-járvány idején sok szó esett a médiában és a lakosság körében arról, hogy az intubált páciensek túlélési aránya nagyon alacsony. Ez akkor igaz is volt, az ijesztő adatok (5–10 százalék) ellenben csak a társult betegségekben is szenvedő, főként idős covid-os páciensekre voltak érvényesek, a nem fertőzötteknél a túlélési arány jóval nagyobb. Ráadásul gyakran használnak esetükben kevésbé invazív eljárásokat sikerrel, ilyen az egyszerű oxigénmaszk, a ballonos és a laryngeális maszk.
Egy betegnél a légútbiztosítás legtöbbször azért történik, mert nem lélegzik hatékonyan, és ha már van egy alapvető légzési patológiája és mesterséges lélegeztetésre szorul, nehéz leszoktatni a lélegeztetőgépről, ezért olyan rossz a statisztika, ezért született meg a covid idején az emberekben, hogy aki lélegeztetőgépre kerül, az meghal – részletezte az osztályvezető.
Az intubált beteg ellátása nagyon összetett, ez a legmélyebb szintje az anesztéziának, amikor izomlazítót is használnak. A beteget ilyenkor táplálni kell intravénásan és orrszondán keresztül, ha pedig hosszú távú táplálásra számítanak, akkor beültetnek egy szondát a gyomorba vagy a bélbe. A gépi lélegeztetés szinte kivétel nélkül mélyaltatással történik, van rá példa, hogy hosszú újraélesztés után hazamegy a beteg, ha pedig szükséges, visszakerül, illetve ha már túl van az életveszélyen, átkerül arra az osztályra, ahol a továbbiakban kezelik.
A számok tükrében
Ha arra gondolunk, hogy 2020-ban 975 páciensből 357 nem tért haza az intenzív osztályról, 2021-ben az ellátott 1018-ból 469-en hunytak el, és tavaly 888 intenzív terápián kezelt páciensből
355-öt nem sikerült megmenteni, akár meg is rémülhetünk, de vissza kell térnünk eredeti megállapításunkhoz: erre az osztályra olyan betegek kerülnek, akiknek állapota súlyos, nagyon súlyos, kritikus. Tavaly a 888 esetből 864 számított kritikusnak a beutaláskor, mégis 533-an túlélték a vészhelyzetet. Minden sikeres kezelés, beavatkozás életet ment vagy életet hosszabbít, ezért érdemes ezt kiemelni az említett statisztikai adatokból.
2022-ben 3,24 nap volt az átlagos bennfekvési idő az intenzív terápián, 306 esetben használtak lélegeztetőgépet, CPAP-orrmaszkot 115 páciensnél, ez is egyfajta mesterséges lélegeztetés, 99 centrál katétert helyeztek fel az osztály orvosai, hat plazmaferézist végeztek, négy hemofiltrációt, 93 covid-os fertőzöttet láttak el. A kórház különböző osztályain összesen 3946 anesztéziai beavatkozáson vettek részt az osztály orvosai, ebből 1145 általános altatás, 154 laryngeális maszkkal, 1926 gerinczsibbasztás, 602 rövid idejű altatás és egyéb műveletek.
Kapcsolat a hozzátartozókkal
Kérdésünkre dr. Egyed Andrea elmondta, a vonatkozó európai törvény szerint kötelességük egy hozzátartozót tájékoztatni a beteg állapotáról, aki informálja a többi családtagot. Olyankor van a legtöbb negatív élmény és visszajelzés a család részéről, amikor nem érnek el egy hozzátartozót. Részletes információt kizárólag személyesen adnak, erre megvan a lehetőség, mert hétfőn, szerdán és pénteken 14 és 16 óra között látogatási idő van, ilyenkor a hozzátartozót ellátják védőfelszereléssel és bemehet a beteghez, akinél tizenöt percet maradhat, és alkalma van érdeklődni a páciens állapotáról.
Mindig felmérik, hogy kinek hogyan adjanak át információt, megkérdezik, mennyire érti a szaknyelvi magyarázatot, vagy inkább egyszerű szavakkal mondják el. Ha várható a haláleset, azt is megkérdezik: ha éjszaka következik be, igénylik-e, hogy akkor közöljék, vagy várják meg a reggelt; ha nappal történik, akkor a halál beálltához közeli időpontban minden esetben orvos teszi ezt meg – ügyelet esetén, ha a szolgálatos orvos éppen foglalt, akkor is a leghamarabb értesítik a hozzátartozót.
Mindezekből kitűnik, az intenzív terápiás osztályon mindennap küzdenek az életért, és a kórházi ellátás majdnem minden szakterületén jelen vannak orvosaik: dr. Blényesi Olga, dr. Cătălin Costache, dr. Egyed Andrea, dr. Jakab Emese, dr. Kotró-Kosztándi Kinga, dr. Zöldi Melinda, dr. Daniela Tașbac sürgősségről áthelyezett orvos – dr. Buzsi Janka és dr. Molnár Kinga gyermeknevelési szabadságát tölti. Az osztályvezető hangsúlyozta, csapatmunkáról van szó, szakképzett asszisztenseik és az ápolók, az osztály minden alkalmazottja rendkívül értékes munkát végez, hisz ez az utolsó állomás, ahol mindent bele tudnak adni abba, hogy visszafordítsák a halálból a beteget.
(Az írás megjelenését a Dr. Fogolyán Kristóf megyei kórház támogatta.)
