A Kovászna magyarországi testvérvárosában, Gyulán élő Bagyinszki Zoltán fotográfus képeiből nyílt kiállítás Szecesszió – válogatás magyar építészeti értékeinkből címmel a Kádár László Képtárban. A tárlaton 45 olyan fotó látható, amely a történelmi magyar haza reprezentatív szecessziós építészeti remekműveit – köztük a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a marosvásárhelyi Kultúrpalota épületét – szemlélteti. A fotóművész a kiállítás anyagát a városnak ajándékozta azzal a céllal, hogy minél több diáknak mutassák meg, majd szolgáljanak dekorációként a város közintézményeinek falain.
A kiállítás megnyitóján zsúfolásig megteltek a Kádár László Képtár termei. A Kőrösi Csoma Sándor Líceum Tiszta Szív vegyes kórusának hangulatteremtő előadása után Gyerő József polgármester elismerően szólt arról, hogy mind önkormányzati, mind kulturális szinten jó az együttműködés Kovászna és Gyula között, ezt bizonyítja a jelenlegi kiállítás is, akárcsak a kovásznai diákszínjátszók tavalyi gyulai vendégszereplése.
A kiállító fotográfust Konnáth Rita, a képtár vezetője mutatta be a közönségnek: „Tanári, népművelői, majd kulturális menedzseri oklevéllel rendelkezik, több mint 45 éve él Gyulán, Kovászna testvérvárosában. Az utazás, a fotó, a könyv, az internet világa számára már életmódot, életformát jelent. Számos könyv szerzője, a kastélyokról készült fotói és könyvei révén a Magyar Történelmi Családok Szervezete 1998-ban tiszteletbeli tagjává választotta. Huszonöt évvel ezelőtt kezdte az aktív fotózást, publikálást, egyik kedvenc témája az európai rangú, magyar szecessziós építészet, amelyre Magyarország is büszke lehet. Hiánypótló építészeti tárgyú albumként jelent meg az Alföldi szecesszió, majd A magyar szecessziós építészet útikönyve. 2015-ben A szecessziós építészet című és tartalmú kiállítása a brüsszeli Európai Parlament épületében is látható volt.”
A kiállítást Nagy Lajos kovásznai fotográfus méltatta, s kifejtette: Bagyinszki Zoltán képei magas színvonalon mutatják be a magyar szecesszió remekműveit.
Bagyinszki Zoltán a világi magyar emberek közé tartozónak vallotta magát. Mint elmondta, több mint százharminc alkalommal járt Erdélyben, sokszor Székelyföldön is, így e vidéken sok barátja van. Az utóbbi években fedezte fel, hogy a szecesszió „kicsivel másabb”, mint a többi művészeti irányzat. „Mások a motívumai, más az érzékisége. Egykor Magyarországon a politikában az volt a divat, hogy merjünk kicsik lenni. Én úgy döntöttem, hogy saját erőből, művész barátaimmal, kollégáimmal megpróbáljuk a magyar szecessziót úgy bemutatni a nagyvilágnak, amelyre kevesen gondoltak. Talán ez az egyetlen olyan művészeti stílusunk az elmúlt ezer év kultúráját tekintve, amely egyenlő vagy néha talán több is a nagy nyugati társadalmak, a nagy nyugati országok – franciák, németek, angolok, spanyolok, olaszok – szecessziós művészeténél. Tehát Magyarországon a szecesszióban, abban a mintegy 25–30 évben a művészek nagyon kitettek magukért. A legnagyobbak közé tartozott Lechner Ödön, Komor Marcell és Jakab Dezső. De a közelben, Sepsiszentgyörgyön is van vagy tíz szecessziós épület. Tehát elmondható, hogy a magyar szecesszió bizony nagyon gazdag, nagyon nívós, ott van Európa legnagyobbjai mellett. Persze, el kell ismerni, hogy Nyugat-Európa a barokkban, gótikában vagy román stílusban sokkal erősebb” – értékelte a fotográfus.
„Sokat utazom, sokfelé járok, tudat alatt fotóztam már 10–20 éve ezeket az épületeket – folytatta Bagyinszki Zoltán –, s ha már Erdélyben, Székelyföldön vagyok, akkor nyugodtan elmondhatom, hogy a marosvásárhelyi Kultúrpalotát, ha lehet a teljes magyar kultúrát úgy összességében tekinteni, akkor valószínű, az első öt legremekebb épület, illetve összművészeti alkotás közé lehet sorolni. Olyan polgármestere volt Marosvásárhelynek több mint száz évvel ezelőtt, aki azt mondta a tervező művészeknek: Uraim, olyat készítsenek, olyan legyen a marosvásárhelyi kultúrpalota, amire mindenki fölemeli a kalapját, és a pénz nem számít! Ez óriási kihívás, nagy felelősség volt, de ezek a művészek – Komor Marcell és Jakab Dezső – éltek a lehetőséggel, és a feladatot elvégezték. Sepsiszentgyörgyön a szecesszió legemblematikusabb épülete a Kós Károly által tervezett Székely Nemzeti Múzeum. Ezenkívül a városban még van jó pár szecessziós épület, alig ismertek, pedig a sepsiszentgyörgyi szecesszió sokkal többet érdemel.”
A megnyitó Bagyinszki Zoltán tárlatvezetésével ért véget, melynek során a fotográfus ismertette képeit. Végül közölte: „Úgy döntöttem, hogy a kiállítás anyagát Kovászna városának ajándékozom, maradjanak itt ezek a képek, mutassák meg minél több diáknak, nézzenek a téma mögé, tanulmányozzák, mert aki a szecessziót szereti, nem lehet rossz ember.”
