Akárcsak az előző esztendőkben, a konferenciát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezte, pontosabban annak a bányászati, kohászati és földtani szakosztálya. Közel negyed évszázad alatt a szakmai kirándulással egybekötött, a Kárpát-medencei magyar szakembereket tömörítő rangos fórumot Erdély szinte minden fontosabb városában megszervezték, a tudományos rendezvénynek tavaly Kézdivásárhely adott otthont, a jövő évi, jubileumi konferenciát Marosvásárhelyen tartják meg.

Mind a Bánsági-hegyvidéken szervezett kiránduláson, mind a konferencia nyitányán Márton István székelyudvarhelyi érckutató, a konferencia elnöke kiemelte, hogy az altalajkincsekben gazdag vidéket bonyolult földtani fejlődés jellemzi, a monarchiabeli bányászat és kohászat gyöngyszeme volt, színes néprajzi és kulturális hagyatékkal, de ennek már csak emléke és romjai maradtak meg. Nekünk viszont meggyőződésünk – hangsúlyozta –, hogy e térséget mind altalajkincsei, mind természeti szépségei újra Közép-Európa egyik fontos központjává emelik a közeljövőben.

Az erdélyi geológusok közül a rendezvény társszervezői Kovács Alpár kézdivásárhelyi érckutató és Silye Loránd kolozsvári egyetemi tanár, korelnöke pedig Wanek Ferenc nyugalmazott kolozsvári egyetemi oktató volt. A szervezők azt is felismerték, hogy a szakma képviselői számára hasznos lehet, ha megpróbálnak kapcsolatot teremteni a döntéshozókkal is, a meghívott politikusok közül Winkler Gyula EP-képviselő előadást tartott a kritikus nyersanyagok geopolitikájáról és az európai kettős – zöld és digitális – átállás kihívásairól.

A mintegy száz résztvevő számos színvonalas tudományos előadást hallgathatott meg. Wanek Ferenc azokról az elhunytakról is szólt, akik az elmúlt két évtizedben a rendezvény előadói, résztvevői voltak, így beszélt néhai Kónya Ádámról, a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatójáról is, aki 2006-ban a Sepsiszentgyörgyön tartott konferencia meghívottja volt. A marosvásárhelyi Rusz Ottilia meteorológus a 2022. augusztus 30-i baróti vihar meteorológiai hátterét mutatta be, amikor másfél óra alatt négyzetméterenként 62,1 liter csapadékot jegyeztek.

Szakács Sándor kolozsvári geológus társszerzőként röviden ismertette a baróti Tortoma Könyvkiadó által nemrégiben megjelentetett, A Kárpátok legfiatalabb tűzhányója, a Csomád című kötetet, mely félszáz szerző közös munkájából született Karátson Dávid budapesti vulkanológus főszerkesztésével. A rangos kiadvány első erdélyi bemutatóját Resicabányán tartották, a kötetet lapunk hasábjain is ismertetjük majd.