Szervezetépítéssel, támogatók toborzásával készül a jövő évi választásokra az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A két kisebbik erdélyi magyar párt – az MPP és az ENMP – fúziójából létrejött politikai alakulat, immár hivatalosan is bejegyzett szervezetként március közepén tartotta kongresszusát, ahol Zakariás Zoltánt, az RMDSZ színeiben parlamenti képviseletet nyert korábbi néppárti politikust választották meg elnöknek. Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatójukon terveikről beszéltek a szövetség vezetői.
Háromszéken eddig 24 helyi szervezete alakult meg a pártnak, és mivel ragaszkodnak a hagyományos felosztáshoz, széki szervezeteket is életre hívtak – mondta el Kolcza István, az EMSZ Kovászna megyei elnöke. A szervezői munkával nem álltak meg, további településeken igyekeznek terjeszkedni, hogy jövőben, az önkormányzati választásokon alternatívát biztosítsanak az RMDSZ-től eltávolodott, kiábrándult szavazóknak – hangsúlyozta. Meglátása szerint bebizonyosodott, hogy szükség és igény van még egy pártra Erdélyben.
Bálint József, az EMSZ országos alelnöke is úgy véli, kell egy ellenzéki párt, mert nem elegendő az, amit a „kormányzással elfoglalt” RMDSZ tesz. „Mindannyian tapasztaljuk: az erdélyi magyarság számos problémával küzd, miközben azzal is szembesülünk, hogy a kormánypártok nem mindig a közösség érdekében politizálnak. Amíg egyesek a borravaló megadóztatását tartják a legfontosabbnak, addig sorra tűnnek el a magyar feliratok, üldözik szimbólumainkat, a sikerpropaganda pedig megpróbálja elfedni a meglévő hiányosságokat és problémákat” – fogalmazott. Véleménye szerint akkor lesz eredményes az erdélyi magyar politizálás, ha egyensúlyhoz közeli állapot alakul ki az RMDSZ és az EMSZ között. Mint mondotta, ezen, ezért dolgoznak.
Csomortányi István, az EMSZ ügyvezető elnöke úgy véli, a szervezetépítés mellett azokra a problémákra és közösségi kérdésekre kell koncentrálniuk, amelyekről kevés szó esik az erdélyi magyar közbeszédben. A népszámlálás adatai tükrében közvita szükséges a drámai népességfogyás okairól, de aggasztónak tartja azokat a törekvéseket is, amelyek az erdélyi magyarságot ismét egypártrendszeri keretek közé kényszerítenék. „Erdély és Székelyföld megannyi településén igény van a változásra, így az EMSZ feladatának érzi, hogy ennek feltételeit biztosítsa, miként célunk az olyan sorskérdések napirenden tartása is, mint az oktatási autonómia, a román állam által finanszírozott önálló magyar felsőoktatás ügye vagy épp a jelkép- és nyelvhasználati kérdések” – jelentette ki Csomortányi.
Bizakodó Zakariás Zoltán, az EMSZ frissen megválasztott elnöke, aki szerint sikerült maradéktalanul megoldani a korábban esetlegesen meglévő, helyi szintű nézeteltéréseket, s az EMNP és az MPP fúziójából létrejött párttal az erdélyi magyar nemzeti oldal egységessé vált. Jövőben elsősorban az önkormányzati választásokra koncentrálnak, meglátásuk szerint ezek az erdélyi magyar politizálás elsődleges fórumai, „hiszen ezek biztosítják a mindennapi élet intézményes kereteit, valamint a jövőbeli autonómiának is ezek lesznek az alapsejtjei”. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, „hogy az erdélyi magyar közösség képviseletére vállalkozó szervezeteknek fokozott felelősségük van minden olyan alkalommal, amikor a román főhatalommal szemben, egységesen kell fellépniük”. Az EMSZ elsősorban a magyar többségű településeken kíván alternatívát nyújtani, megszólítani a nem kisszámú, politikából kiábrándult tömegeket. Egyelőre nem tudni, mikor és hogyan szervezik majd meg a jövő évi választásokat, éppen ezért szeretnék, ha sikerülne az RMDSZ-szel egy átfogó, minden voksolásra kiterjedő megállapodást kötniük, amely következményeként az erdélyi magyarság minden szinten megerősödött és megnövekedett képviseletet nyerne – fogalmazott.
