Elkapták azt az igen fiatal embert, Douglas Tiexeirát, aki diplomáciai és katonai titkokat szivárogtatott ki az amerikai katonai vezetés fellegvárából, a Pentagonból. Mikor észrevették a szivárgást, kirobbant a (Pentagon Leaks) botrány, de ez még mindig jobb, mintha a harmadik világháború tört volna ki. Ez a Tiexeira csak kismiska Julian Assangehoz képest, aki 2010-ben több százezer bizalmas (és szupertitkos) dokumentumot hozott nyilvánosságra, és az eset WikiLeaks-botrány néven vonult be a történelembe.
Amerikában a helyzet és a politika változatlan, hiszen a 15 évvel ezelőtti dokumentumokból is az derült ki: az amerikai diplomaták utasítást kaptak arra, hogy például kémkedjenek ENSZ-munkatársak után, és lehallgattak barátot, ellenséget egyaránt. És mit ad a Fennvaló és az uralmon levő hatalom? A Pentagon-dokumentumokból az derül ki, hogy mindenütt a világon jelen vannak titkos füleik.
Az ENSZ-főtitkár és helyettese közti magánbeszélgetéseket is kifigyelték, és kiderült, Amerika nehezményezi, hogy az ENSZ-főtitkár António Gutteres igen engedékeny az oroszokkal a fekete-tengeri gabonaszállítási egyezménnyel kapcsolatban. Mi is engedékenyek voltunk az ukrán gabonaszállítmányoknál, és most a gazdák isszák annak (fekete) levét.
A kémecske, Douglas Tiexeira, a Nemzeti Gárda légierejének 21 éves tagja, és biztosan nagyon tehetséges, mert a közelmúltban léptették elő őrvezetővé, habár mostanság „fiatal rasszista fegyverrajongóként” emlegetik. A katonai támaszpontról, ahol dolgozott, hazavitte a titkos dokumentumokat. Mondta barátainak, akik egy húsz tagból álló csoport tagjai voltak a Discord közösségi oldalon, hogy ezek titkosak, és a kormány rejtegeti a hétköznapi emberek elől. Közzé is tette, állítólag azért, hogy lenyűgözze a csoport tagjait. A dokumentumok több csatornán terjedtek, mígnem április 5-én az orosz Telegram oldalon is felbukkantak.
Hol vannak a régi szép idők, mikor még KGB-ügynökök kémkedtek Amerikában (is), és szerezték be az információkat, vettek meg vagy ültettek be orosz ügynököket fontos pozíciókba, hogy mindenféle titkokat szállítsanak a Szovjetuniónak. Most már elég, ha olyan műkedvelőkre támaszkodnak, akik feltűnési viszketegségből, ingyen tesznek közzé amerikai államtitkokat. A nyilvánosságra hozott dokumentumok egy része ráadásul Ukrajna védelmi képességéről szólt. Az akták Amerika és a NATO arra vonatkozó terveit is részletezték, hogy miként készítenék fel Ukrajnát egy esetleges, Oroszország elleni offenzívára.
Ezek után ki tudja, mi a valóság? Lehet, hogy Douglas Tiexeirát tulajdonképpen Amerika bérelte fel, hogy hamis információkat közöljön, és így félrevezesse, becsapja az oroszokat? Elképzelhető, hogy az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) szervezte be Tiexeirát, mert a gyanúsítottat nem a lehallgatásokat és személyeket, társasági oldalakat korlátlanul követő FBI alkalmazottjai találták meg, hanem a The New York Times újság riporterei. Lehet, hogy az FBI nem is akarta megtalálni, de ha már a sajtó kiteregette az ügyet, ők is kénytelenek részt venni benne? Az önkéntes kémet bizalmas és titkos védelmi dokumentumok eltulajdonításával és nyilvánosságra hozásával vádolják, amiért összesen 15 év börtönt kaphat. Mivel ilyen rosszul sült el a dolog, az FBI nem hozhatja nyilvánosságra, hogy nyakig benne van a (megtévesztő) kiszivárogtatásban, és az egészet rákenhetik Tiexeirára, akivel vádalkut köthetnek.
Ezért aztán a kicsi kémet elvihetik olyan államba, ahol érvényben van a halálbüntetés. Halálra ítélnék, és úgymond végre is hajtanák az ítéletet, mondván, hogy biztonsági okokból, titokban kell villamosszékbe ültetni, vagy mivel az áram drága, altató és méreginjekcióval végeznék ki, de csak látszólagosan, a valóságban nem. Koporsójába egy zsák homokot tennének, és eltemetnék, vagy azt mondanák, hogy elhamvasztják, s a hamvait (egy marék hamut) szétszórnák a Pentagon felett.
Ezek után egy tanúvédelmi programban venne részt, kapna új személyazonosságot, és élne boldogan, mint Marci Hevesen.