A támogatásnál feltétel, hogy a szántóterületek 5 százalékát ugaron kell hagyni, az első évben (2023-ban) a terület 10, utána 5 százalékán fehérjedús, nitrogénmegkötő növényeket kell termeszteni.

Az APIA a napokban hozta nyilvánosságra, hogy mely növényfajok számítanak nitrogénmegkötőknek. Ezek: szója, étkezési borsó, takarmányborsó, takarmánybaltacim (románul sparcetă), lóhere (trifoi), mézontófű (facelia), paszuly, veteménybab (fasoliță), szarvaskerep (ghizdei), csicseriborsó (năut), csillagfürt (lupin), lencse (linte), lóbab (bob), földimogyoró (arahide) és a lucerna. Ugyanakkor engedélyezett az említett pillangós növények keveréke is évelő fűfélékkel, a csomós ebírrel (golomăț), réti csenkesszel (păiuș), mezei komócsinnal (timoftică), útifűvel (firuță), árva rozsnyokkal (obsigă), angol prejével (raigras) és a csíkos pántlikafűvel (ierbăluță).
Másik feltétel, hogy a június 15. és október 15. közötti időszakban a szántóterületnek fedve kell lennie: vagy mezőgazdasági növényekkel kell bevetni, vagy a szántó 85 százalékán biztosítani a talaj minimális borítását a betakarítás után maradt tarlóval, másodvetésű vagy őszi vetésű növényekkel.

További feltétel, hogy vetésforgót kell alkalmazni. A 10,01 és 30 hektár közötti gazdaságban legalább két kultúrát kell termeszteni, a fő kultúra a terület legtöbb 75 százalékát foglalhatja el. A 30 hektár feletti szántóterülettel rendelkező gazdaságok esetében legalább három kultúra szükséges, és a domináns kultúra az összterület legtöbb 70 százalékát fedheti le.

Másik feltétel, hogy a gazdaság területén évente legalább két fát kell elültetni hektáronként. Megszabták azt is, hogy milyen fát: alma, őszibarack, szilva, kajszibarack, cseresznye, meggy, birs­alma vagy -körte, dió, tölgy, hárs, akác, fenyő, gesztenye – a helyi éghajlati viszonyok függvényében.