„Ha egy évre tervezel, ültess rizst; ha húsz évre tervezel, ültess fákat;
ha a következő generációknak tervezel, tanítsd az embereket” – kínai közmondás
Péter Sándor pedagógus, kutató, újságíró, iskola- és újságalapító, könyvkiadó, számos egyesület, társaság és szervezet létrehozója, rendezvényszervező 1941-ben született a Hargita megyei Bögözben. Tanári diplomát a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerez magyar nyelv- és irodalomból.
Pedagógusi pályáját Baróton kezdi, ahol – kezdeményezésére – az országban elsőként adnak ki iskolai lapot román és magyar nyelven. Sepsiszentgyörgyre kerülve, a mai Székely Mikó Kollégium óraadó tanáraként kezdetben egyike a hírneves tánc- és énekegyüttes működtetőinek.
Alapító szerkesztője a Megyei Tükör című helyi újságnak, majd a rendszerváltás után a Háromszék napilapnak.
A hazai és magyarországi sajtóban közöl főleg néprajzzal, nyelvhasználattal, oktatással, közművelődéssel kapcsolatos írásokat.
Péter Sándor valahogy mindig ott van, ahol újítani, tenni kell valamit. Támogatja a szövetkezeti szakközépiskola magyar tannyelvű líceumi osztályának létrehozását, szerepet vállal a tanügyi szakszervezet létrehozásában, alapító tagja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ). Egyik kezdeményezője a pedagógusok Életmű- és Ezüstgyopár-díjának, valamint az RMPSZ mellett működő Tudományos Tanács létrehozásának. Elindítója a középiskolások helyi és országos balladamondó és -éneklő versenyének és a szakközépiskolások anyanyelvi vetélkedőjének.
Tudományos kutatási területe a néprajz, a földrajzi nevek vizsgálata. Ebből szerez doktori címet 2007-ben a Kolozsvári Egyetemen.
1990-ben kiadót hoz létre, amelynek legfőbb célja olyan segédkönyveket adni a tanulók kezébe, amelyek hozzáférhetőbbé teszik az irodalmi műveket, a nyelvi tudnivalókat, a matematika rejtelmeit. Kiadványai eljutnak Erdély szinte valamennyi magyar tanintézetébe, ezzel is öregbítve Sepsiszentgyörgy kulturális hírnevét.
Egyike a megyeszékhelyi Perspektíva Szakközépiskola megteremtőinek, majd a Kós Károly Szakközépiskola létrehozóinak. Bár doktori fokozatával egyetemen is taníthatna, ő hosszú évekig, mérhetetlen alázattal dolgozik e két, sokak által másodrangúnak tartott intézményben, mert tudja: minden gyerek a legjobbat érdemli, hisz nem hibás azért, mert esetleg társadalmilag hátrányos helyzetű környezetből származik és elérhetetlen számára az elitnek mondott iskolák luxusa.
Kezdeményezésére 1998 óta minden esztendőben ökumenikus istentiszteletet tartanak a végzős diákoknak Sepsiszentgyörgy valamelyik templomában, és tanévkezdő ökumenikus istentiszteletet a pedagógusoknak.
Péter Sándor munkájára ma is számítanak, kiadói tevékenysége mellett egyik kezdeményezője a Székelyföldi Műszaki Múzeum létrehozásának, szerkeszt, rendszeresen ír publicisztikát, folyamatosan jelennek meg könyvei.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső köztestületének tagja, az MTA Pedagógus kutatói pályadíjának nyertese, a magyar kormány által odaítélt Trefort Ágoston-díj mind ez idáig egyetlen erdélyi kitüntetettje. Megkapta a Román Oktatási Minisztérium Gheorghe Lazăr-díját, elnyerte az Apáczai- és az Ezüstgyopár-díjat.
Tagja az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének, a Kriza János Néprajzi Társaságnak, társelnöke a Háromszéki Magyar Tudományos Társaságnak.
Péter Sándor csaknem hatvan esztendeje „pénz és taps nélkül” dolgozik azon, hogy kiépüljenek a romániai magyar pedagógusok szakmai szervezetei és egyesületei, hogy tanárok és diákok egyaránt hozzájuthassanak a tananyag által elő nem írt, de a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen anyagi és szellemi feltételekhez. Egész életében azon munkálkodott, hogy a helyi, a háromszéki és az erdélyi magyarság megismerje és megőrizze hagyományait, hogy a helyi és hazai írott és elektronikus sajtóban megmaradjon a szép, tiszta magyar nyelv, ezért azt gondolom, hogy munkásságával méltán érdemelte ki a 2023. évi Pro Urbe díjat.
Erdély András
