Karácsonykor nemcsak szeretteinket ajándékozzuk meg, hanem a szegényeknek, árváknak, hajléktalanoknak, támasz nélkül maradt öregeknek is juttatunk ajéndékot. Így tették ezt a háromszékiek is: az 1872-ben Kézdivásárhelyen megalakult Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézet lakóit minden év karácsonyán gazdagon megajándékozták.
Az adományozók a karácsony ünnepének alkalmával adtak alapélelmiszert, használati tárgyakat, iskolaszereket, ruhaneműt. 1883-ban például Potsa Jánosné (az intézet egyik alelnöke) 50 liter búzát, 25 liter almát, egy fazék szilvaízt, 10 sing (kb. 6 m) gyolcsot, 6 db zsebkendőt, 1 pak pamutot ajándékozott. Vagy például 1885-ben Fejér Lukácsné 6 db szőttes kötényt, Csiszár Mihályné 120 db szépírási irkát és 24 db rajzfüzetet adományozott, továbbá Gróf Mikes Benedekné 6 öl fát.
És mindig voltak, akik az ünnep hangulatát biztosították a szimbolikus étkekkel, tárgyakkal. Alma, dió, füge, szaloncukor (czukerli), gyertya általában érkezett, néha mézespogácsa, mogyoró, aszalt gyümölcs, mák, bonbon, édesség. A múzeumalapító Cserey Jánosné adománya nem volt változatos, ő mindig nagyobb mennyiségű almát küldött: például 1881-ben 50 literrel, következő évben 25 liternyit. Török Bálintné ajándékcsomagjában 1885-ben 1 koszorú füge, 2 pakk czukerli, 1 pakk viaszgyertya volt. Nagyon örülhettek a lányok 1885-ben annak a 100 darab czukerlibubának, azaz szaloncukorbabának, amelyeket Pitróf Lajos cukrász ajánlott fel.
Szőts Józsefné (a polgármester felesége) többször küldött mézespogácsát. 1880-ban jellegzetes karácsonyi ajándékot állított össze: 1 csomag édességet, 3 liter mogyorót, 19 pogácsát. 1881-ben 2 db fenyőfát is küldött. Szintén ő lepte meg az árvákat 1885-ben többek között 30 darab nyakékkel és 6 db játékszerrel.
Báró Szentkereszty Stephanie, az alapító minden évben igyekezett játékot is adni, és az egyes tárgyakból több darabot is: 1880-ban többek között 10 darab hajsimítót ajándékozott, 5 szemléltetési játékszert és 4 építőszekrényt, 1882-ben 2 skatulya játékszert, 1883-ban 2 képes könyvet és 4 skatula játékot.
Minden évben érkeztek lányoknak való, jellegzetes ajándékok, zsebkendők és kellékek a kézimunkázáshoz. Báró Szentkereszty Stephanie 1880-ban a már említett ajándékok mellett 4 db hímzőollót, 2 kötőkosarat is adott, következő évben 24 db gyűszűt, 19 db tűtartót, 12 db kötőtűt, majd 1882-ben 12 gyűszűt, 60 db kötőtűt, 3 db ollót, 12 db horgolótűt.
A lányok vallási nevelésére is gondolt Fejér Lukácsné, aki 1884-ben 5 db olvasót (rózsafüzért), 1885-ben 2 db imakönyvet ajándékozott.
Voltak olyanok is, akik pénzt adományoztak inkább, így az intézet vezetői megvásárolhatták mindazt, ami még hiányzott a hagyományos karácsonyhoz.
Demeter Éva
(Forrás: A Háromszék megyei Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézet Első Évkönyve 1872-től 1887-ig, kiadja az Intézet Kezelő Bizottsága, Budapest, 1887)
