A költségvetési kiadások lefaragásáról fogadott el sürgősségi rendeletet pénteken a kormány, amelyben létszámstopot vezet be év végéig a közszférában, és felére csökkenti a minisztériumi tanácsadók számát.
A hetek óta beharangozott, több munkaváltozatban is nyilvánosságra hozott tervezet végleges formáját Adrian Câciu pénzügyminiszter ismertette a kormányinfón. A tárcavezető elmondta: a megüresedett közalkalmazotti állások betöltésére kizárólag a kormány jóváhagyásával lehet versenyvizsgát vagy vizsgát hirdetni, a létszámstop kiterjed az egészségügyre és az oktatásra is. A közintézményeknek tíz százalékkal kell csökkenteniük 2023-ra tervezett dologi kiadásaikat, de a korlátozás nem terjed ki az egészségügyi és az oktatási intézményekre. A közintézményeknek idén tilos lesz gépkocsikat, bútorzatot és irodafelszereléseket vásárolniuk, lízingelniük vagy bérelniük.
A központi közigazgatásban dolgozó közjogi méltóságok tanácsadóinak száma jelenleg 900 fő, és a kiadások csökkentését célzó rendelet előírásai következtében a felére csökken – közölte a pénzügyminiszter. Azok a korábban kormányzati körökben felvetett elképzelések, amelyek szerint az ötezer eurót meghaladó állami jövedelmekre különadót kellene kivetni, nem szerepelnek a rendeletben.
Câciu szerint a költségvetési bevételek kezdenek a tervezetthez közelíteni, és nincs szükség az adózás módosítására, azt a korábbi elképzelést pedig, amely megtiltaná az állami nyugdíjak és állások halmozását, nem vetették el, de azt nem kormányrendelettel, hanem a parlament által megszavazandó törvénnyel akarja bevezetni a kormánykoalíció – magyarázta a miniszter.
A pénteken elfogadott jogszabály a „beszerzési lánc lerövidítése” és a hazai gazdák támogatása érdekében megszabja a közétkeztetéssel (is) foglalkozó állami intézmények – kórházak, idősotthonok, laktanyák, iskolai étkezdék – számára, hogy a beszerzésnél az adott fejlesztési régión belül termelt élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket részesítsék előnyben.
A kormány a tervezettnél alacsonyabb költségvetési bevételek miatt kényszerül takarékossági intézkedésekre.
Az adóhatóság szerint az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) költségvetési hiányt.
