A hátrányos helyzetű városrészekben lakók, elsősorban az Őrkőn élők felkarolásában oroszlánrészt vállaló Sepsi Helyi Akciócsoport Egyesület a romániai Nemzeti Kulturális Alaptól kapott támogatásból új programot indít PRObléMA? néven. A többpillérű kezdeményezés kiemelt célja, hogy a sepsiszentgyörgyi lakosság körében enyhítse vagy csökkentse a romákkal szembeni félelmet, idegenkedést, elutasítást, vagy helyenként éppen a gyűlöletet. A program négy szakaszból, pillérből tevődik össze: tematikus óriásplakát és matricakészítő pályázat, fotókollázs- és legó-műhely gyerekeknek, mesélő és filmkészítő műhely kamaszoknak, illetve egy cikk- (elemzés) sorozat készítése a romák elleni leggyakoribb előítéletekről.
A projektről Veres-Nagy Tímea és Knop Ildikó az akciócsoport részéről, valamint Fekete Zsolt színész, zenész számolt be. Elmondásuk szerint ezzel a kezdeményezéssel is ugyanarra a témára összpontosítanak, amiért az akciócsoport létrejött, azaz a roma közösségre, csak más megközelítésből. A program nevét azon túl, hogy betűjátékra alapul, kérdőmódban fogalmazták meg, ami utal arra, hogy tulajdonképpen sajátos kérdésekre keresik a választ.
Elsődleges céljuk, hogy a többségi közösség irányába nyissanak, művészeti eszközökkel érzékenyítsék annak tagjait a roma közösséget illetően, és ezáltal valamelyest csökkentsék az előítéleteket. Fel szeretnék hívni a figyelmet arra, hogy ez a jelenség igenis létezik, és arra is rámutatnának, hogy milyen mögöttes gondolatok jellemzik a viszonyulást ehhez az etnikai csoporthoz. Egyfajta önreflexió is a céljuk, azaz gondolkodásra sarkallni az embereket, hogy a kirekesztés, a gyűlölet honnan is fakad, jellembeli vagy tanult viszonyulás, melyet idővel el lehetne hagyni. Az elutasítástól inkább a kíváncsiság irányába szeretnék elmozdítani a romákkal szembeni viszonyulást, lebontani a félelmet hiteles információkkal, közeledéssel, és ezáltal csökkenteni a szakadékot, amely a közösségek között húzódik. Meglátásuk szerint szükség van arra, hogy ne csak a romák oldaláról közelítsék meg az egész kérdést, korábban ugyanis folyamatosan arról volt szó, hogy a cigányság integrációja, inklúziója, asszimilációja mit jelent és feltételez, de igen kevésszer tevődött fel a kérdés, hogy mi van a másik oldalon.
A program ötlete az Őrkőről a beruházások miatt kiköltöztetett 33 család kapcsán merült fel, az áthelyezés során találkoztak azzal az ellenállással, ami az új lakhelyükön fogadta ezeket az embereket, érzések, melyek a félelemből, bizalmatlanságból, előítéletekből táplálkoztak, majd a közeledéssel, ismerkedéssel fokozatosan visszaszorultak.
Négy nagy állomás
A projekt négy nagy tevékenységből, pillérből áll össze, mindegyik a kirekesztettség érzetével foglalkozik, de más-más szemszögből. Elsőként egy óriásplakát- és matricareklám-pályázatot hirdetnek érzékenyítő üzenetek megfogalmazása érdekében. A három legjobb pályamunka elkészítői pénzjutalomban (5000, 3500, 2500 lej) részesülnek, az alkotásokat a Sepsiszentgyörgy határaiban található óriás pannókra helyezik ki. A pályamunkákat szakmai zsűri bírálja el, illetve közönségdíjas is lesz. A többi pályamunkát közönségszavazásra bocsátják, a legtöbb like-ot gyűjtő alkotást matrica formájában szórják a város területén. A pályázatra május 8-tól fogadják a jelentkezést.
Knop Ildikó szerint semmilyen megkötés nincs, a pályázatot országos szinten hirdetik meg. Olyan terveket várnak, melyek a romákkal szembeni előítéleteket fogalmazzák meg vizuális kompozíció formájában. Jelentkezni május 31-ig lehet, az elbírálást követően az óriásplakátok július-augusztus folyamán kerülnek ki, illetve a matricákat is ebben az időszakban terjesztik. A pályamunkákat a széles közönségnek is bemutatják, mivel a cél, hogy minél tágabb körben eljussanak az üzenetek. Remélik, hogy gondolatébresztő hatásuk lesz, és nem csak a sepsiszentgyörgyiek esetében, mivel az internet adta lehetőséget is kihasználják.
Kreatív műhelyek
A program további részében két kreatív műhelyt nyitnak, ahová roma gyerekeket és fiatalokat vonnak be. Az első egy fotó- és legóműhely 8–12 éves roma gyerekek számára. A célcsoport azokból a gyerekekből áll, akiknek a családjaikkal együtt ki kellett költözniük az Őrkőről a város különböző pontjaira, szükséglakásokba, ugyanis a lakóhelyüket lebontották az Őrkőn zajló infrastrukturális beruházások miatt. Ezek a gyermekek csapatépítő játékokon vesznek részt, majd megismerik a fotózás alapvető tudnivalóit, és kapnak egy fényképezőgépet, amellyel a saját környezetükről kell képeket készíteniük. A fotókat előhívják, majd egy következő találkozó alkalmával ezekből kollázsokat készítenek, és végül egy legóműhely során megépítik az általuk ideálisnak vélt, befogadó lakókörnyezetet. Ezekből a munkákból kiállítás is nyílik. A cél közösen feldolgozni az élőhely és az otthon kérdését, és arra is kíváncsiak, hogy mennyire más az otthon fogalmának az értelmezése az ő köreikben.
A másik műhely történetmesélésről és filmkészítésről szól, serdülőknek. A storytelling műhelyben magyarországi és romániai roma filmrendezők és színészek (Horváth Kristóf, Bordás Róbert és Bogdán Árpád) vezetésével a fiatalok a saját élményeiket mesélik el, ezekből a történetekből forgatókönyv születik, majd a műhelymunka során készült felvételek alapján megszületik a Videoritm nevű rövidfilm, amelynek a bemutatására szintén nyilvános eseményen kerül sor.
A műhelymunka részeként a fiatalok és a nagyközönség megtekintheti Bogdán Árpád Gettó Balboa című, többszörösen díjazott filmjét is. A műhelymunka lefolyása még képlékeny, Fekete Zsolt reményei szerint nem csak roma, hanem székely kamaszokat is be tudnak vonni egyenlő arányban, ezzel is segítve a közeledést. A műhelymunka része ugyanakkor a zene.
Az öt leggyakoribb előítélet
A projekt utolsó eleme egy cikksorozat a romákkal szembeni öt leggyakoribb előítéletről, mint például, hogy nem szeretnek dolgozni; jó nekik a nyomorban élni, mert igénytelenek; csak a pénzért szülnek gyermeket; azért nem járnak iskolába, mert hiányzik belőlük a kitartás stb.
A sorozat célja, hogy tágabb történelmi-kulturális kontextusba helyezze a roma lét élményét (szakemberek, így szociológusok bevonásával) – legalábbis, amennyire ez Sepsiszentgyörgyön megismerhető, megtanulható –, és magyarázatot adjon olyan viselkedésformákra, amelyekre eddig nem találtuk a magyarázatot.
