Nyárádi Imre István, a sepsiszentgyörgyi tanulmányi központ igazgatója köszöntőjében kiemelte, idén szeptembertől az egyetem megyeszékhelyi kirendeltsége önálló szervezeti egysége lesz a Sapientiának, csatlakozva a meglévő csíkszeredai, marosvásárhelyi és kolozsvári karhoz. Rámutatott, a tudományos diákköri konferencia a tehetséggondozás része, „magyar ajkúak vonzatában gondolkodva több mint hetvenéves múltra vezethető vissza”, a Sapientia keretében a rendszerváltás után valósult meg, s immár a 26. rendezvénynél tart. Úgy vélte, az ETDK ünnep és megmérettetés is egyben, s bár utóbbi veszteseket és nyerteseket is feltételez, a rendezvény révén a résztvevők kivétel nélkül új ismeretekkel, új kapcsolatokkal gyarapodnak. Arra biztatta a konferenciára benevezett hallgatókat, próbáljanak távlatilag gondolkodni, hiszen a konferencián való részvétel egy későbbi tanulmány, mesteri vagy doktori szint megcélzásakor, de akár egy állásinterjún is olyan előnyt jelenthet majd, mely a versenytársakhoz képest elsöprő lesz. „Gondoljanak arra is, hogy a Sapientia egy fejlődő rendszer, ahol a humánerőforrást még mindig pótolni kell, oktatókra, kutatókra van szükség a továbbiakban is. Aki ilyen irányba indul el, hozzájárul ahhoz az agráregyetemi képzéshez, amit a Sapientia is felvállalt más egyetemek mellett” – fogalmazott az igazgató.

A 26. agrártudományi ETDK szabályzatát és programját Abod Éva, a marosvásárhelyi kar tehetséggondozási bizottságának helyi felelőse ismertette. Jelezte, az idei konferenciára 32 hallgató regisztrált összesen 29 dolgozattal. A pályamunkákat a nap folyamán három tagozati ülésen – agrár- és erdészettudományi, élelmiszer-tudományi és tájépítészet-tudományi – mutatták be a jelentkezők. Ezt megelőzően Farkas Attila adjunktus, az erdőmérnöki szak tanulmányi programfelelőse plenáris előadásában – a téma aktualitása kapcsán – a barnamedve hazai állománybecslési módszereiről értekezett.