Felelős kormány kerestetik

2023. május 26., péntek, Máról holnapra
Demeter J. Ildikó

A kormány 2500 lejt ígért egy évre a pedagógusoknak, akik azért sztrájkolnak, mert nem tudnak megélni a bérükből. A szakszervezetek havi 4000 lejes nettó munkabért kértek a kezdő és 7000 lejt a nyugdíj előtt álló tanárok számára, ami a jelenlegi 2400, illetve 4500 lejhez képest havi 1600, illetve 2500 lejes különbséget jelent. Ehelyett havi 208 lej 30 bani a hatalom „végső ajánlata” a pedagógusok, és havi 83,3 (évi 1000) lej a kisegítő személyzet számára.

Abban az országban, ahol egy képviselő naponta 400 lejt számolhat el étkezési költség címén (a fizetésén és más juttatásokon felül), miközben a mögöttünk levő langyos télen bő kétmillió háztartás kapott energiakártyát, mert ennyi családban volt kisebb a fejenkénti jövedelem havi 3000 lejnél. Az állam hivatalosan is elismeri, hogy ennyiből nem lehet megélni, mégsem fizeti meg a jövő nemzedékeket nevelő, felsőbb iskolát végzett tanárokat, tanítókat, akik nem sokkal vannak többen a különnyugdíjban részesülő kiváltságosoknál. Ezekre van pénz: számuk és a rájuk költött összeg évről évre emelkedik (egyes számítások szerint a speciális nyugdíjak tíz százalékkal való csökkentéséből kitelne a tanügyiek tízszázalékos béremelése), ahogy a parlament, a kormány, az adminisztráció költségvetése is mindig magasabb az előző esztendeinél. Ebben az országban az adók emelését soha nem mulasztják el, a román rendőrség drágább autókat kap, mint a német, az államelnök pedig – aki maga is tanár volt, és tegnap meg is látogatta azt az iskolát, ahol 23 éve zárolt katedrája van, habár aligha fog visszatérni régi munkahelyére – luxusrepülőgépekkel utazgat a világban. Iohannis amúgy jogosnak nevezte a tanügyiek követeléseit, de megjegyezte, hogy nem lehet mindent egyik napról a másikra megoldani.

Nem is így kell. Lett volna alkalom a sztrájk előtt, hiszen az előző években Románia rekord gazdasági növekedésével dicsekedett minden kormányunk. De hiába vagyunk „Európa tigrisei”, ha az oktatásra kevesebbet fordítunk, mint 1990-ben, és a krónikus elhanyagoltság eredményeként korai iskolaelhagyásban, funkcionális analfabe­tizmusban is élenjárói vagyunk a földrésznek; itt a járvány alatti iskolabezárások is nagyobb károkat okoztak, mert több volt belőlük, mint másutt. Ezeken a bajokon a Képzett Románia prog­ram sem segít, sőt, szakértők szerint csak tovább rontja a helyzetet. Megoldást ez a politikai osztály nem kínál: a miniszterek hárítanak (elsőként az oktatási), a kormányfők – a távozó és a leendő – elbújtak a feladat elől, az államfő tegnap a fogadására kivezényelt gyermekek előtt már tréfára vette a sztrájkot. Majd bizalmat kért, mert jobbra fognak fordulni a dolgok. Persze. 33 éve ígérik.

 

Borítókép: Facebook / Nicolae Ionel Ciucă

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 995
szavazógép
2023-05-26: Közélet - Iochom István:

A Perkőről indultak a szentföldi lovas zarándokok

Hatodik alkalommal viszik el az otthon maradó közösségek fohászait a csíksomlyói nyeregbe a Hargita, Kovászna és Maros megyei lovas zarándokok. Az előző évek hagyományait követve idén több mint kétszáz lovas zarándokol el Csíksomlyóra. A lovas zarándoklat célja – a szalagokra írt imaüzenetek eljuttatásán túl, amelyek nagy része ebben az esztendőben a béke fontosságára hívja fel a figyelmet, szorgalmazva az ukrajnai háború mielőbbi befejezését – a lovas hagyományok ápolása és a nemzeti összetartozás erősítése.
2023-05-26: Közélet - :

Engedni kell a lélek munkáját (Pünkösd ünnepére)

A pünkösd a Szentlélek kitöltetésének ünnepe. Keresztény, ún. sátoros ünnepeink közül a leglátványosabb a karácsony, aztán a húsvét következik, a pünkösdöt nem kísérik külsőségek, kivéve a pünkösdszombati csíksomlyói búcsút, amely már-már ökumenikus nemzeti ünneppé nemesedett. Erdélyi magyar történelmi egyházaink főpásztorai Jézus születése és feltámadása ünnepén körlevélben köszöntik híveiket. A Szentlélek kitöltetésének ünnepén csupán az Egy az Isten!-t hirdető Magyar Unitárius Egyház püspöke szokott pásztorlevelet küldeni. Kovács István üzenetét ezúttal az Apostolok cselekedeteiről írott könyvből vett igére építette: „Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, és ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: Mit tegyünk, testvéreim, férfiak?”