Ismét állandó témává váltak a medvék Háromszéken is, egyre gyakoribb, hogy naponta akár két-három jelzést is kap a prefektúra a megyei rendőrkapitányságtól, hogy a településeken vagy azok közelében kószálnak a nagyvadak – mondta el sajtóértekezleten Ráduly István. A prefektus szerint nem kétséges, hogy az emberek biztonsága állandó veszélyben van, határozott lépésekre van szükség, egész pontosan az állományszabályozó beavatkozást vissza kell vezetni. Ráduly István szerint elfogadhatatlan, hogy sok helyen az emberek már nem mernek kilépni a házból, mert félnek a medvétől, egyesek pedig mindeközben elvárnák, hogy Európa állatkertje legyen Románia.
Múlt hét elején Nagyajtán kaptak riasztást a csendőrségtől, miszerint az unitárius templom közelében egy kétbocsos medvét láttak. Azt megelőzően Zágonbárkányból jött az értesítés, illetve Csernátonból is. A hétvégén pedig Szitabodza környékén emberre támadott a medve.
A kormányhivatal vezetője felidézte az Európai Parlament Petíciós Bizottságának látogatását Sepsiszentgyörgyön. A tanácskozáson ő is felszólalt, és igyekezett minél részletesebben ismertetni, hogy az emberek élete is valós veszélyben van, nem beszélve a háziállatokban és terményekben tett károkról. A prefektus úgy vélte, talán hasznosabb lett volna a találkozót egy olyan háromszéki településen megszervezni, ahol a medvék jelentette veszély mindennapos. A prefektus ugyanakkor úgy vélte, a bizottság látogatása előrelépést hozhat medveügyben. Ráduly István azt is ismertette, hogy az elmúlt két évben összesen 610 támadást jegyeztek a megyében, 435 esetben haszonállatokat öltek meg a medvék, 175 esetben pedig terményben esett kár.
A prefektus továbbá kitért arra is, az állatvédő és környezetvédelmi szervezetek azzal érvelnek, hogy az erdőirtás miatt drasztikusan beszűkült a medvék élettere. Az adatokat nézve Háromszéken ez nem állja meg a helyét, hiszen ha 1990-ben 170 ezer hektárnyi erdős területet tartottak nyilván, ez a szám 2023-ban 180 ezer hektár, azaz nagyjából 10 ezer hektárral több. Ugyanakkor az is ismert, hogy Kovászna megyében a szakértők szerint az erdős területek hatszáz medve számára lennének elegendőek, ehhez képest a becslések szerint a nagyvadak száma 1600 körüli. Ha életteret szeretnének biztosítani a teljes állománynak, az azt jelentené, hogy közel négyszázezer hektárnyi erdős területet kellene kialakítani, ami lehetetlen. Mindenképp megoldást kell találni a medvék jelentette problémára, de csak erdősítéssel ez nem lehetséges, noha ezt a lehetőséget sem kell elvetni – szögezte le a prefektus, hozzátéve: a tudományosan megalapozott állományszabályozási beavatkozásra is szükség lenne, illetve más európai országok is átvehetnének medvéket Romániától. „Medveügyben nem szeretnénk Európa állatkertje lenni” – fogalmazott, utalva arra, hogy más országok nem szándékoznak úgy segíteni, hogy befogadnak nagyvadakat.
Újságírói kérdésre válaszolva a prefektus elismerte, tény, hogy nem tudni pontosan, hány medve él a megyében, az állomány összlétszámára nézve csak becsült adatok állnak rendelkezésre mivel a legfrissebb kutatások, felmérések még nem zárultak le, de ez nem változtat például a tényeken, hogy tavaly nyáron volt olyan hónap, amikor naponta jelezték, hogy medvéket láttak települések környékén vagy azokon belül, így például az előpataki ortodox templom kertjének visszatérő vendége volt egy példány. Az is tény, hogy az elmúlt években már nem számított ritka látványnak a 3–4 bocsos anyamedve, ami ismét csak a populáció folyamatos növekedésére utal.
Ráduly István egy felhívást is megfogalmazott, arra kérve az embereket, hogy csak olyan esetben használják a 112-es segélyhívó számot, amikor a medvét a településen vagy annak környékén látták, az erdőben észlelt példányokért nem kell riasztani. A csendőrségnek így is bőven akad dolga a nagyvadak elriasztásával – tette hozzá.
