A nyolc nap múlva hivatalából távozó George Bush amerikai elnök tegnap megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját, és egyebek között a gázai válságról, a gazdaság helyzetéről és Irakról beszélt. Előbbi kapcsán kijelentette: Izraelnek joga van az önvédelemhez. Ugyanakkor arra intett, hogy el kell kerülni a polgári áldozatokat.
Mint kifejtette, tartós békét csak akkor lehet elérni, ha a Hamasz palesztin szervezet felhagy az Izrael elleni rakétatámadásokkal. Az amerikai gazdaság válságával kapcsolatban azt mondta, hogy kormányának lépései nyomán megkezdődött a befagyott hitelpiac kiolvadása, amely a felépülés első fázisa. Kifejtette: a legnagyobb fenyegetés, amellyel az új elnöknek szembe kell majd néznie, egy lehetséges terrortámadás az Egyesült Államok ellen. Irak kapcsán elmondta: nem tudja megítélni, hogy a demokrácia fennmarad-e, de sokat bírált 2007-es csapaterősítési döntését máig helyesnek tartja. A tudósítóknak azt mondta, hogy időnként nem tetszett neki, amit írtak vagy jelentettek róla, de tiszteletet érez munkájuk iránt. ,,Néha félre-alá becsültek engem" — mondta viccelődve, megismételve egyik legtöbbet idézett régi bakiját, de hozzátette: ,,köszönet az Önök munkájáért".
Kizárták az arab pártokat
Megtiltotta az izraeli központi választási bizottság, hogy arab politikai pártok jelöltjei induljanak a jövő hónapra előrehozott parlamenti választásokon. A testület tegnap elsöprő szavazattöbbséggel döntött az arab politikai pártoknak a február 10-i választásokból történő kizárása mellett — ismertette a bizottság határozatát a parlament szóvivője. Az izraeli politikai pártok képviselőiből álló választási bizottság azzal indokolta döntését, hogy az arab pártok lázítanak és támogatják a terrorizmust. Ahmed Tibi, az izraeli parlament egyik arab képviselője rasszistának minősítette a választási bizottság döntését, és bejelentette, hogy a legfelsőbb bíróságnál fog fellebbezni ellene. Izrael mintegy hétmilliós lakosságának közel ötöde arab.
Visszaszorulóban a szabadság
A szabadság 2008-ban is visszaszorulóban volt a világon — állapította meg idei jelentésében a Freedom House független amerikai intézet, amely szerint a demokrácia jelentősen gyengült Oroszországban. A demokrácia terjedését 1941 óta világszerte támogató nem kormányzati szervezet — amely három éve folyamatosan a globális szabadság, a demokrácia visszaszorulásáról ad hírt — kiemelte: tavaly különösen leépülőben volt a szabadság a szubszaharai Afrikában, valamint a szovjet utódállamokban, Dél-Ázsia viszont javulást mutatott. A Freedom House 193 ország helyzetét vizsgálta; 89 bizonyult szabadnak, s ez a Föld lakosságának 46 százalékát jelenti. Több dél-ázsiai államban javult a helyzet, Pakisztán például a nem szabad kategóriából a részben szabad államok közé került. Az intézet szerint az egykori Szovjetunió térsége az egyetlen, ahol az utóbbi évtizedben folyamatosan visszaszorult a szabadság és a demokrácia.
Szerbia sokat akar
Szerbia számára Koszovó megtartása, az EU-tagság és a regionális együttműködés fejlesztése a három legfontosabb külpolitikai cél — jelentette ki Boris Tadic szerb államfő tegnap. A szerb nagykövetek belgrádi konferenciáján felszólalva az elnök az EU-t, Oroszországot és az Egyesült Államokat nevezte meg olyan igazodási pontokként, amelyekre éberen odafigyelve Szerbia alakítja külpolitikáját. Leszögezte, hogy országa tovább dolgozik területi integritása és szuverenitása megőrzésén, ami — politikusi megfogalmazásban — egyet jelent Koszovó függetlenné válásának elutasításával. Arra Tadic nem tért ki, hogy ez ellentétes a legtöbb, a volt szerb tartományt önállónak elismerő EU-tagállam szándékával.
