Döntő házként szavazta meg tegnap a képviselőház a nyugdíj és az állami fizetés halmozását megtiltó törvénytervezetet, ugyanakkor több kategóriát kivont a jogszabály hatálya alól: a választott közjogi méltóságokat, a tanárokat, egyházi tisztségviselőket, művészeket, a Román Akadémia tagjait, illetve a parlament ellenőrzése alatt álló, önálló finanszírozású, autonóm közigazgatási hatóságoknál megbízást teljesítő személyeket.
A tervezetet 215 támogató és 3 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett fogadta el az alsóház. A jogszabály értelmében a központi és helyi hatóságok és közintézmények, állami vállalatok, illetve többségében köztulajdonban lévő vállalatok alkalmazottjai a munkáltató évenkénti beleegyezésével a nyugdíjkorhatár elérése után is folytathatják a munkát ugyanazon munkaszerződés vagy kinevezés alapján. Az érintettek bármikor kérhetik nyugdíjaztatásukat.
Az állami intézmények és vállalatok nyugdíjkorhatárt elért alkalmazottjainak a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül írásban kell közölniük, hogy nyugdíjba vonulnak-e vagy folytatják a munkát. A tevékenység folytatásához a munkáltató írásbeli jóváhagyására van szükség, amit évente kötelező megújítani – áll a tervezetben.
Az állami nyugdíjrendszer nyugdíjasainak, a katonai nyugdíjak, illetve a szolgálati nyugdíjak jogosultjainak a törvény lehetőséget teremt arra, hogy a központi és helyi hatóságok és közintézmények, állami vállalatok, illetve többségében állami vagy helyi köztulajdonban lévő vállalatok alkalmazottjaként folytassák a munkát, de az aktív időszakban nem jogosultak nyugdíjra.
A törvény hatálya alól kivételt képeznek a következő kategóriák: a választott közméltóságok, illetve azok, akik mandátumának idejét konkrétan az alkotmány szabja meg; a pedagógusok; a helyi hatóságok által órabérrel alkalmazott, otthoni idősgondozást végző személyek; az örökségi nyugdíjra jogosult gyermekek és a munkavállalási joggal rendelkező, harmadfokú rokkantsági nyugdíjra jogosult személyek; az állami kórházak és intézmények egészségügyi alkalmazottjai; a fogyatékkal élők személyes gondozói; a szülészek; az egyházi vagy művészi funkciókat betöltő személyek; a Román Akadémia tagjai.
A parlament ellenőrzése alatt álló, önálló finanszírozású, autonóm közigazgatási hatóságoknál megbízást teljesítő személyek a törvény hatályba lépésétől kezdve mandátumuk kitöltéséig halmozhatják a nyugdíjat a tevékenységből származó keresetükkel.
Kifogásolják a kivételeket
A tervezet elfogadását követően Marcel Ciolacu miniszterelnök kijelentette: a törvényhozóknak tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt, és amellett, hogy egyensúlyt teremtenek a társadalomban, tisztelniük is kell azokat, akik „bizonyos funkciókat” töltöttek be. Ciolacu arra nyilatkozott, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Cătălin Drulă nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a jogszabály hatálya alól számos kategóriát kivontak, így például Nicolae Ciucă szenátusi elnök vagy Florin Georgescu jegybanki kormányzóhelyettes továbbra is halmozhatja a bérét a nyugdíjával. Ciolacu erre úgy reagált, talán nem ő a legmegfelelőbb személy arra, hogy Ciucă védelmére keljen, de a szenátusi elnök korábban a román fegyveres erők vezérkari főnöke volt, és „nem lehet mindent lábbal tiporni”, nem lehet „új rendet felépíteni”, hanem be kell tartani az alkotmányt.
Cătălin Drulă azért bírálta a tervezetet, mivel az szerinte a „különleges státusú” személyeket kivonja a jogszabály hatálya alól. „Ciucă úr megnyugodhat: nem kell választania a 18 ezer lejes különnyugdíja és a szenátuselnöki illetménye között, ugyanis a közjogi méltóságok kívül esnek a törvény hatályán. (...) Tegnap újabb módosításról döntöttek, így a BNR kormányzóhelyettesének, Florin Georgescu úrnak sem kell lemondania a 12 ezer lejes nyugdíjáról, és csak a 70 ezer lejes jegybanki kormányzóhelyettesi illetményével maradnia” – mondta Drulă.