Közismert tévéhíradósból lett az augusztus 19-én kezdődő atlétikai világbajnokságot szervező Budapest 2023 Nzrt. vezérigazgatója. Németh Balázs nagy izgalommal várja a vb rajtját, addig is az általa vezetett csapat minden részletében igyekszik tökéletesre csiszolni a vb gépezetét. És nem tagadja: szívesen álmodna tovább egy budapesti olimpiáról.
– Melyik az a számadat, amelyet legelsőként szokott megnézni a napi jelentésekben?
– Az a szám, amely a világbajnokság rajtjáig hátralévő napokat jelzi, de ezt kívülről is tudom. Rengeteget foglalkoztat például a kiemelt vendégek egészen elképesztő száma is, akik a világ minden tájáról érkeznek részben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, a WA, részben pedig a magyar fél meghívására. Több mint 2000 magas rangú vendéget kell majd kiszolgálnunk a lehető legmagasabb színvonalon, persze nem egyszerre, illetve minden nap, hiszen nem tartózkodnak valamennyien folyamatosan Budapesten a vb ideje alatt. De amúgy is egyetlen hatalmas számháború az életünk itt, a szervezőbizottságban, hiszen folyamatosan követjük az eladott jegyek, a résztvevők számát, amelyek aztán további számokat generálnak: hány adag ételt kell előkészíteni, hány autóbuszra lesz szükség a küldöttségek szállítására, hány hajó közlekedik majd a Dunán és hasonlók.
– Hány országból vásároltak már jegyet a világbajnokságra?
– Eddig 77 országból, Új-Zélandtól Chiléig, Dél-Afrikától Trinidad és Tobagóig. Magyarország után Nagy-Britanniából érkezett a legtöbb jegyigénylés. Túl vagyunk a 220 ezer eladott jegyen, vannak versenynapok, amelyekre már csak nagyon korlátozott számban állnak rendelkezésre belépők, és olyanok is, amelyekre még bővebb a választék. A vb programja oly módon épül fel, hogy minden este rendezünk döntőket, és a nézők minden nap szurkolhatnak magyar versenyzőért. Az általában legnagyobb érdeklődés övezte versenyszámban, a férfi 100 méteres síkfutásban már a kezdőnapon, augusztus 19-én előfutamot rendeznek, a második napon, 20-án pedig a finálé következik. A nevező országok száma pillanatnyilag 203, az atléták száma pedig 2100–2200 közé tehető, ez a szám az augusztus első napjaiban záruló kvalifikációs időszak végén válik véglegessé.
– Milyen minták alapján igyekeznek modellezni minden előre látható eseményt, fejleményt, szélsőséges helyzetek kezelését?
– Természetesen sok helyszín sokszoros tapasztalatát igyekeztünk figyelembe venni, ugyanakkor a Nemzeti Atlétikai Központ nyitófesztiválját, egy családi sportnapot például részben azért szerveztük, hogy élesben is kiderüljön, mire képes a ház: működnek-e a mosdók, megfelelő helyekre jelöltük-e ki a lelátókra vezető útvonalakat. Rengeteg dolgot tanulunk, azt is, hogy mennyi mindent kell még csiszolnunk ahhoz, hogy a világbajnokság ideje alatt a tökéletességhez közelítően működjenek a nézőkkel kapcsolatos szolgáltatások. A felnőtt magyar bajnokság során sportszakmai szempontból teszteltük a létesítményt, egészen odáig menően, hogy zavarja-e valamelyik versenyszámot a betűző nap. Ennek érdekében a vb-programnak megfelelően állítottuk össze a bajnokság menetrendjét, igyekezve mindent a majdani várható realitásoknak megfelelően modellezni. A bemelegítést követően az arénába szállítás is ugyanúgy elektromos
kiskocsikkal történt, mint ahogy majd a vb-n.
– Bár az augusztus 20-i tűzijáték várható hatásait nehéz lenne előzetesen modellezni, hogyan próbálják meg mégis ellensúlyozni a jelenség hang- és fényhatásait?
– Úgy, hogy azon a napon még az első tűzijátékok fellövése előtt véget ér a program. A férfi 100 méteres síkfutás döntője 19.10-kor rajtol el, azt, illetve az ünneplést követően pedig elköszönünk a közönségtől. Legkésőbb 19.30-kor minden véget ér, és a remélhetőleg telt házas, 30 ezres közönség időben odaérhet a tűzijátékra.
– Az egyik legnagyobb stresszfaktort a jegyeladások jelentik, a minél nagyobb érdeklődés biztosítása, annak minden gazdasági és imidzshasznával együtt. Ebben a tekintetben hogyan igyekeznek felpörgetni az eseményeket a vb előtti hajrában?
– Legkorábban azok vásároltak jegyet, akik a legmesszebbről érkeznek, a szakemberek és a mi reményeink szerint is az utolsó hetekben a környező országokból származók révén tovább erősödik a jegyértékesítés. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint a külföldiek átlagosan 19 nappal az érkezés előtt foglalnak szállást, így augusztus elejéig jócskán növekszik ez a mutató, leginkább a szomszédos országokból érkezők révén. A közép-európai országokból érdeklődők száma azonban már most is az Egyesült Államokból érkezők számával vetekszik, azaz a dobogós helyek
környékén áll.
– A külhoni magyarlakta területekről származók számíthatnak-e bármilyen kedvezményes árkonstrukcióra, egyéb előnyökre?
– Az uniós szabályok nem nagyon adnak lehetőséget bármilyen megkülönböztetésre, ezért legfeljebb javasolni, ösztönözni szeretném a külhoni nemzettársainkat, hogy próbálják összekötni az augusztusi rokoni látogatásokat, a 20-a környékére tervezett nyaralásokat a világbajnoksággal. Amikor elkezdtem a munkámat, azt mondtam a kollégáimnak, hogy olyan világbajnokság megrendezésére készülünk, amelyre minden magyar büszke lehet. Ami a közvetlen ösztönzés kategóriáját illeti, a tavaszi kolozsvári félmaratonon ingyenes belépési lehetőséggel jutalmaztuk a különböző kategóriák legjobbjait, hasonló módon jelen voltunk a Miskolc–Kassa maratonon is. A sportolásra ösztönző Hétköznapi hős elnevezésű programban sincsenek országhatárral kapcsolatos megkötések, sok felvidéki élt is a lehetőséggel. És ott leszünk a tusnádfürdői szabadegyetemen is.
– Támasztottak-e különleges igényeket a leendő részvevők?
– Szállás tekintetében egyértelműek a szabályok, négycsillagos szállodai körülményeket kell biztosítanunk a résztvevőknek, aki meg ennél többet akar, természetesen megteheti úgy, hogy állja a számlakülönbözetet. Érdekes viszont, hogy a legtöbben nagy melegre készülve jégkádakat hoznak magukkal, ezekbe pedig napi több száz kiló jeget kell biztosítanunk. És nyilván meg kell
találnunk ezeknek a kádaknak a helyét is.
– A nagy sportesemények rendezői leginkább az utolsó napot várják, amikor már különösebb szervezői gikszer nem fordulhat elő. Ön a vb melyik napját várja a leginkább felgyorsuló pulzussal?
– Én egyértelműen az első napot, augusztus 19-ét, amikor Közép-Európában első alkalommal elkezdődik egy, a környéken korábban soha nem látott esemény, és mi megmutathatjuk, hogy ezt is képesek vagyunk megcsinálni.
– Mit gondol, mit profitálhat Magyarország a vb megrendezéséből?
– Pusztán gazdasági szempontok alapján is megéri a vb-t megrendezni, de próbáljunk ne csak pénzben gondolkodni. Egyedivé tettük a kommunikációnkat azzal, hogy nemcsak a vb-t mint világeseményt, hanem az atlétikát és általában a sportot, az egészséges életformát hirdetjük a közönségnek. Az a célunk, hogy a vb és az azt felvezető és kísérő programok hatására sokan kezdjenek el sportolni és éljenek egészségesebben. Ennek már most látszanak az eredményei, és erre nagyon büszkék vagyunk. Emellett elkészült egy olyan stadion, amelyet Ferencz Marcel úgy tervezett meg, hogy alkalmas legyen egy hasonló léptékű profi sportesemény megrendezésére, később pedig az ideiglenes 20 ezres lelátó visszabontása után marad egy 600 méteres kör alakú futópálya, illetve gyönyörű Duna-menti sportpark. A továbbiakban itt marad annak a tudata is, hogy képesek vagyunk megrendezni a világ harmadik legnagyobb sporteseményét. Ugyanakkor turisták tízezrei érkeznek ide, akik egyrészt itt költik el a pénzüket, másrészt a vb-ről szóló hírfolyam, a tévéközvetítések nyomán rengetegen érkezhetnek a későbbiekben Magyarországra. Nem titkoltan ezért alakítottuk úgy a gyaloglószámok és a maratonfutás útvonalát – benne a Hősök tere, az Andrássy út, a Lánchíd, a Várkert Bazár, az Alagút –, hogy a sportolók a főváros legszebb részein versenyezzenek, ezek a képek pedig megjelenjenek a tévéközvetítésekben. Ha valaki nyári olimpiát szeretne rendezni, annak képesnek kell lennie tökéletesen megrendezni egy atlétikai vb-t. Mi erre koncentrálunk, és egy sikeres rendezés után tovább lehetne szőni a magyar olimpiarendezési álmokat.
Németh Balázs
A budapesti atlétikai világbajnokságot szervező cég vezérigazgatója. Az 1978-ban született tévés, újságíró, sportmenedzser 1997 őszétől az egyik országos kereskedelmi csatorna (TV2) sportriportere, majd híradós szerkesztője volt. A világ minden tájáról tudósított. 2011-től a közmédia munkatársa, részt vett az MTI Hírcentrum felépítésében, majd az M1 aktuális csatorna elindításában. 2014 nyarától híradós műsorvezető. Tévés munkája mellett sportmenedzser diplomát szerzett, több hazai rendezésű nemzetközi sportesemény szervezőbizottságának munkáját segítette. 2022 nyarán felkérték, hogy vezesse a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot szervező céget. Célja, hogy ez legyen minden idők legjobb atlétikai világbajnoksága.