A politikus a XXVI. Kárpát-medencei nemzetiségi napok és aratónap rendezvényen azt mondta, bár június 4-e a nemzeti összetartozás napja, minden olyan alkalom, ahol a Kárpát-medencei magyarság és a hazai nemzetiségek együtt tudnak lenni, az összetartozás ünnepe. A Kárpát-medencében „mi nemcsak hogy együtt kell hogy gondolkodjunk, kiálljuk a békéért, hanem számunkra fontos az is, hogy a jövőért együtt tegyünk” – jelentette ki. Hangsúlyozta: az alaptörvény világosan fogalmaz, amikor azt mondja, Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarokért, ugyanakkor a Magyarországon élő nemzetiségeket államalkotó tényezőnek ismeri el, ami azt is jelenti, hogy a nemzetiségek megőrizhetik önazonosságukat, gyakorolhatják nyelvüket, hozzájuthatnak anyanyelvi oktatáshoz, kultúrához.

„Számunkra ezért fontos az is, hogy mi magunk is küzdjünk azért, hogy határon kívüli nemzettársaink ugyanezt megélhessék” – jegyezte meg. Hozzátette: például Szerbia alkotmánya is kimondja, hogy az ott élő nemzetiségek államalkotó tényezők, „de ez nincs mindenhol így a Kárpát-medencében”. Szili Katalin hangsúlyozta: fontos, hogy minden polgár egyenlő legyen és megőrizhesse önazonosságát.

Felhívta a figyelmet: vannak olyan kárpátaljai magyarok, akik a fronton harcolnak és az életüket kockáztatják „egy olyan háborúban, aminek már véget lehetett volna vetni”, ha a felelős politikusok és Európa valóban a békét óhajtja, és nem táplálja az értelmetlen háborút. „Mi mindannyian a békét és biztonságot óhajtjuk ezen a nemzeten belül és biztosítjuk azoknak is, akik nemzetiségként itt élnek Magyarországon, és óhajtjuk azoknak is, akik a történelem igazságtalansága alapján az országhatáron kívül rekedtek” – mondta. A politikus emlékeztetett: a magyar kormány békességet akar, és ehhez szeretné biztosítani mindenkinek a családi biztonságot.