A juhászlakodalom felidézte azokat az időket, amikor Illés próféta napja környékén a fiatal pásztorlegények lejöttek a havasi esztenákról, hogy párt válasszanak maguknak. Az ezzel kapcsolatos szokásokat elsőként Orbán Balázs jegyezte le A Székelyföld leírásában.

A rendezvény, amelynek fénypontja egy hagyományos esküvő bemutatása, most is a „legnagyobb székely” által feljegyzett forgatókönyv szerint zajlott. A szereplők népviseletbe öltözve bemutatták a menyasszony fésülését, a vőlegény borotválását, a leánykérést, a násznagyok teendőihez kapcsolódó szokásokat. Eközben a násznép hagyományos román táncokat – hóra, sârba, perinița – járt. Az idei juhászlakodalmon a menyasszonyt Sânziana Mircea, a vőlegényt Răzvan Poteică alakította.

A lakodalmas szokások mellett az érdeklődő közönség megtekinthette a Keleti-Kárpátok Múzeuma által Pásztorkodás Délkelet-Erdélyben címmel szervezett dokumentumfotó-kiállítást, a Megyei Juhtenyésztők Egyesülete által kiállított kovásznai, illyefalvi, sepsiszentgyörgyi, csernátoni, pojáni, kézdimartonosi és zabolai juhtenyésztők fajállatait, amelyeket a gyermekek meg is simogathattak. A felnőttek közben a rekkenő melegben a sörös üvegeket és poharakat simogatták szívesebben a sátrak árnyékában, ahol nyárson sült ökör, juh és pulyka mellett juhtokányt és túrós puliszkát, úgynevezett bulzot is kínáltak a kereskedők.

A népi iparművészek standjainál a hagyományos szőttesek, faragott tárgyak és kerámia mellett lehetett látni bocskort és bundát (cojoc) is, de amint az árusok elmondták, utóbbiakat manapság már nem a pásztorok, hanem a hagyományőrzők vásárolják öltözeti kellékként a fellépéseikhez.