Mivel az államháztartási hiány máris jóval nagyobb a kelleténél, tenni kell valamit, csakhogy az eddig nyilvánosságra került elképzelésekből az derül ki, hogy nem a túlfizetett és túlduzzasztott közszférában eszközölnek módosításokat – pedig itt sokat lehetne tenni, a speciális nyugdíjak, indokolatlanul magas munkabérek (az Ilfov megyei haláltábor-otthonokért felelősök egész sora biztosan érdemtelenül kapta a pénzt, és ez nem az egyetlen, hanem csak a legfrissebb példa) és mindenféle pofátlan bérpótlék lefaragásától kezdve az adóbegyűjtési arányok javításáig –, hanem az amúgy is nehezen élő kisemberekről és kis-, illetve középvállalkozókról nyúznának le újabb réteg bőröket. A tervezett intézkedések között nem szerepel sem az állami kiadások korlátozása, sem a nagy adósságokat felhalmozó állami cégek vagy a hatalmas nyereségeket elkönyvelő multinacionális vállalatok megszorítása, és az adóhatóság digitalizálása is csak a nyilatkozatok szintjén: a jelek szerint ehhez is éppen annyi kedvük van a román kormányoknak (legyenek bármilyen összetételűek), mint a parlamentnek a speciális nyugdíjak eltörléséhez.

Pedig a vészcsengő már április óta szól: akkor jelent meg a 20 milliárd lejes „lyuk” a költségvetésben, amely azóta csak nőtt. Az első sokk hatására a kormánykoalíció vezetői, Nicolae Ciucă akkori és Marcel Ciolacu mostani miniszterelnök nagyobb pénzügyi fegyelmet és némi visszafogottságot ígértek, ám ezekből nem lett semmi: sem az alkalmazási tilalmat nem tartották be, sem a beszerzéseket nem fogták vissza (ellenkezőleg), és bejöttek előre nem látott kiadások is, például a pedagógusok, rendőrök és mások nem tervezett béremelése.

Nem mintha az eredeti költségvetési keret jó lett volna: a szakértők már az elfogadása előtt figyelmeztettek, hogy a bevételeket túl-, a kiadásokat pedig alulbecsülte az akkori pénzügyminiszter, a szociáldemokrata Adrian Câciu. A júniusban megejtett kormányforgóval helyére került nemzeti liberális Marcel Boloșt pedig saját pártjában is támadják, mert arra törekszik, hogy a vállalt 4,4 százalékon tartsa a deficitet, nem pedig arra, hogy nagyobbat alkudjon ki Brüsszelben. A pénzszórásra vágyó politikusok nem fogják fel, hogy a kisebb hiány elsősorban Románia érdeke, hiszen így is a legmagasabb kamatokat fizetjük az állam által felvett hitelekre az Európai Unióban. Ahol egyébként világosan látják az itteni rossz gazdálkodást: ezért kötötték az uniós pénzek folyósítását a fenntartható gazdálkodáshoz.

Tulajdonképpen nagyon egyszerű lenne az egész, ahogy erre több, egymástól függetlenül nyilatkozó pénzügyi és gazdasági szakember rámutatott: meg kell valósítani az alkotmány szerinti egyenlőséget, azaz meg kell szüntetni mindenféle adózási, bérezési, nyugdíjazási és egyéb kedvezményt és kivételezést. Mert az, hogy a feneketlen zsebű politikai osztály kizárólag magánszemélyekkel és a magánszférával fizettesse meg a dőzsölését, elfogadhatatlan.

Borítókép: Adrian Câciu volt és Marcel Boloș jelenlegi pénzügyminiszter. Fotó: Facebook / Marcel Boloș