Persze, korai még bármilyen következtetést levonni a jövő évi parlamenti választások kimenetelét illetően, ám markánsan körvonalazódik, hogy míg a jelenlegi két kormánypárt, a szociáldemokraták és a liberálisok népszerűsége ha változó mértékben is, de csökken, a harmadik szereplő, a szélsőségesnek és nacionalistának egyaránt tekinthető AUR viszont erősödik. És ez az irányvonal várhatóan alig változik, hacsak nem sodródik jelentős mértékben a populizmus irányába a kormányzat. Ez a lehetőség sem zárható ki, miként az sem, hogy a két, valójában kényszerházasságban vergődő párt látványosan elkezdi felfalni egymást. Mindez a cinikusan nevető harmadik félnek, az aranyos betűszóval jelzett alakulatnak kedvez, hiszen ők nem csupán magyar- vagy kisebbség­ellenességükről ismertek, hanem igen pontosan ráéreznek és hangosan, gátlások nélkül szóvá is teszik a nélkülözők társadalmi, gazdasági gondjait, sőt, nemzeti és patetikus szólamaikkal más elégedetlen társadalmi rétegeket is megszólítanak. Ez sem a romániai magyaroknak, sem a gondolkodó, a jelenségeket értelmező román közösség tagjainak nem kedvez, ettől függetlenül a 2024-ben tartandó választásokon mindenkinek számolnia kell az AUR jelenlétével.

Vezetőik már most készülődnek: George Simion pártelnök éppen vasárnap beszélt lehetséges elnökjelöltjeikről, állítása szerint a befutót úgy jelölik majd ki, hogy a második fordulóban eredményesebb legyen, mint 2000-ben az Iliescu–Vadim Tudor párharc nyertese. Az AUR saját, pártbeli emberekkel is ringbe szállhat, ám ennél lényegesebb, hogy már most ismertek a bevethető párton kívüliek is, Simion külsős jelöltjei között Ioan Aurel Pop, Mircea Diaconu és Andrei Marga szerepel. Az első a Román Tudományos Akadémia történész elnöke, a második ismert bukaresti színész, a harmadik pedig egykori külügy- és tanügyminiszter, kolozsvári liberális politikus. Ioan Aurel Pop jelenléte nem meglepő, legfennebb vitatható, hiszen finoman szólva nem szerencsés, ha a legfelsőbb tudományos fórum elnöke szélsőjobboldali térfélre sodródik. Ennél meglepőbb viszont Andrei Marga jelenléte Simion listáján, hiszen a Babeş–Bolyai Tudományegyetem volt rektora a megalapítója a BBTE európai tanulmányok tanszékének, filozófusként németországi egyetemeken oktatott, eközben mostani szerepvállalásával egyre távolabb sodródik Európától.

Egyszerre beszédes és lehangoló a párton kívüli aranyos elnökjelöltek listája. E furcsa színfolt arra is utal, hogy minden eddiginél ádázabb, erőteljes nacionalista szólamú küzdelem várható a jövő évi választásokon. Nehéz időszak következik, s az erdélyi magyar politikusoknak nem csupán a parlamenti bejutásra kell gondolniuk, hanem a népszerűségükre kínosan figyelő szövetségeseiket arról is meg kellene győzniük, hogy a magyarellenesség ártalmas, elfogadhatatlan és tarthatatlan. Nehezen megoldható feladat...

Borítókép: Andrei Marga professzor külügyminiszterként Brüsszelben. Fotó: Bukaresti Külügyminisztérium