Gulyás Gergely jó hírként beszélt arról, hogy az Európai Parlamenttel megkezdődött egyeztetések – a visegrádi országok, valamint Németország és Hollandia ellenállásának köszönhetően – nem gyorsított eljárásban folynak, így a parlamenttel történő egyeztetés szeptemberben folytatódik. A miniszter megerősítette a korábbi magyar álláspontot: mindenfajta elosztási mechanizmus – fejkvótával súlyosbítva is – elfogadhatatlan, és a jelenlegi migrációs javaslatok Európa érdekeivel ellentétesek, nem tartalmaznak garanciákat a hatékony határvédelemre, és azt a veszélyt hordozzák, hogy továbbra sem lehet az EU határain kívül lefolytatni a menekültügyi eljárásokat. Ha a javaslatokat elfogadják, az Európára nehezedő migrációs nyomás lényegesen nagyobb lesz, mint most, miközben idén rekordokat dönt az Európába bejutni akaró migránsok száma.

Gulyás Gergely elmondta, Magyarország 650 milliárd forintot költött eddig határvédelemre, és az ezzel kapcsolatos térítési igényét jelezte Brüsszelnek. Úgy összegzett: ha hatékony határvédelmet és jól működő schengeni térséget akarnak, akkor az Európai Bizottságnak a határvédelmi költségeket meg kell térítenie vagy legalább jelentős mértékben ahhoz hozzájárulnia.

Gulyás Gergely arról beszélt: ha jelen formájában valóra válik az uniós javaslat, „olyan migránsgettók jönnének létre, amelyeknek a kialakulását minden normális, épeszű, a saját polgárai biztonságát fontosnak tartó ország el akar kerülni”.

A Magyarország déli határa közelében előforduló migránslövöldözésekről azt mondta, azért hozták létre a szakképzett, erre a feladatra felkészített határvadász századokat, hogy a határt minden eszközzel – adott esetben – erővel is megvédjék. Arról, hogy ezek híre mennyire jut el Brüsszelbe, úgy vélekedett: nem az a baj, hogy a valóság ne jutna el, hanem az az egyébként magától értetődő mondat nem elismert, hogy egy ország nem ország, ha nincsenek határai. Még veszélyesebbnek nevezte, ha az sem elismert, hogy a határt erővel, erőszakkal is meg kell védeni.