Agyrém, mondhatnánk, ha nem érzékelnénk azt az iszonyatos agymosást, amelyen derék germánjaink átestek, akik elől állami médiájuk még a franciaországi migránsfelkelést is eltitkolta. Igaz, a gall média sem jobb, ők egyszerű éhséglázadásnak állítják be a leginkább polgárháborúra emlékeztető történéseket, ahol elsősorban épp a nekik épült, befogadásukat szolgáló intézményeket zúzták szét a bevándorlók sokadik nemzedékei. Itt nem arról szól a történet, hogy a bevándoroltak alkalmazkodnak. Ők párhuzamos társadalmat alakítanak ki, majd ezt – miután szépen kiszülik az őslakosságot – rákényszerítik a már kisebbségben maradtakra. Országaikból – mindezt megelőzendő – nem kellett volna gyarmatot csinálni anno. Aztán Európa nemzeteinek nem kellett volna hagyni, hogy főként újvilági multik tulajdonosai vegyék át a hatalmat országukban, uniójukban, és pénzeljék az életerős férfiak migrációját. De hagyták, és még segítettek is őket saját kultúrájuk és vallásuk felszámolásában. Ne csodálkozzanak hát, ha az önként elkerült keresztény templomaik helyett mecsetbe kell majd menniük. Ha élni akarnak.

Akik eddig összeesküvés-elméletnek kiáltották ki mindazt, ami ma már egyre nyilvánvalóbb valóság, most bizonyosságot nyerhettek: miután a német kormányban már van tengerentúli állampolgárságú tisztségviselő, pár napja az EU-ban is ilyen hölgy alakíthatja az EU versenypolitikáját. Már nem is nagyon titkolnak semmit. Az összeesküvés már nem elmélet. Gyakorlat.

Mindezek következménye egy új világrend kialakulása. Végre tudatosulnia kellene mindannyiunk fejében, hogy semmi sem lesz már soha többé olyan, mint volt. És sajnos nem igazán tudjuk, milyen is lesz a „szép új világ”. Huxley utópiája jut az ember eszébe, amitől nem lesz túl derűs. Hátborzongató ez az állapot, az aljasság, amellyel előkészítették, a hidegvérű lelketlenség és gonoszság, amellyel kivitelezik.

De ők közben félnek is. Zavarja őket a kicsiny Magyarország. Mert túl jó példák vagyunk arra, hogy nélkülük, agyamentségeik elfogadása nélkül is tudunk létezni. Észveszejtő számukra, hogy nem hódoltunk be. Hogy féljük és szeretjük Istent. És félelmetes a jövőkép, amely agyukban kivetül: a vélhetőleg konzervatív irányba kilendülő jövő évi uniós választási inga. Az meg már egyenesen rémületes, hogy a júniusi választás utáni fél évben Orbán Viktor lehet az EU vezére, és így ő alakíthatja ki majd az intézmények struktúráit, adhatja meg a szellemi irányvonalat.

Ezért kiáltanának már most ki minket alkalmatlannak azok, akik mára ragyogóan bizonyították saját alkalmatlanságukat.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán