A hétvégén tartották Kovászna főterén a negyedik Orbaiszéki Forgács Fesztivált, amely a széken belüli összefogást, a térség identitástudatának erősítését szolgálja népi mesterek látványműhelyei, a pompás népviseletbe öltözött, daloló-táncoló fiatalok előadásai és hagyományos konyháink ízvilága révén.
Bár a fesztivál szombaton este már kezdetét vette – a Muskátli együttes nótaestjével –, az idei rendezvény fontosabb eseményei vasárnap zajlottak. A műsor a zágoni ifjúsági fúvószenekar és mazsorettcsoport fellépésével kezdődött, majd a Barátosi Ferencz Ernő Református Fúvószenekar akkordjaira bevonultak a hagyományőrző huszárok.
A nagy számban megjelent helybelieket és idegenből érkezett fürdővendégeket, turistákat Gyerő József polgármester köszöntötte. Az elöljáró többek között ismertette a rendezvény identitáserősítő szerepét, amint fogalmazott: erre egyre inkább szükség van elidegenedő és elidegenítő világunkban, hiszen becsülettel munkálkodva, szellemiekben, anyagiakban gyarapodva, méltó székely-magyarként akarunk továbbra is megmaradni és boldogulni őseink szülőföldjén.
A fesztiválon bemutatott népi mesterségekről szólva a polgármester kiemelte, hogy amire a székely ember ráteszi a kezét, azon nyomát hagyja bámulatos kézügyességének. „A székely született mesterember, gyerekkorától kezdve fúrt, faragott, csodálatos kézügyességgel. Erre nagy hatással volt a munka szeretete, pihenést nem ismerő tevékenysége. Azok az iparágak, amelyekhez kézügyesség kellett, mint például a szalma- és a sásfonás, az agyag és fa formálása, megmunkálása, a székely emberben kitűnő mesteremberre találtak” – mondta az elöljáró.
A fesztiválon részt vevő népi mesterek a hagyományos forgácsfonást – innen kölcsönözték a fesztivál nevét –, a fafaragást, kovácsolást, hangszer- és zsindelykészítést, illetve a házi szőttesek elkészítésének rendjét mutatták be az érdeklődő közönségnek. Bende Tibor pávai kovács már csak a székely kapukhoz használt, hagyományos kovácsolt kellékeket (zárokat, pántokat) mutatta be, amelyeket elmondása szerint emlékként őriz, hogy majd unokái láthassák, mivel kereste a mindennapi kenyerét. Újakat már nem készít, mivel egészségi állapota nem engedi meg. Ferencz Botond fafaragó szerint a fesztiválon részt vevő mesteremberek amolyan „utolsó mohikánok”, ugyanis a mai fiatalok nem érdeklődnek a hagyományos népi mesterségek iránt, ezért félő, hogy pár évtized múlva kihalnak, feledésbe merülnek ezek a mesterségek, amelyek évszázadok, sőt, évezredek óta meghatározóak voltak népünk életterében.
A fesztivál egyik kiemelkedő eseménye a 100 sepsiszéki recept, több mint 100 sepsiszéki háziasszony című szakácskönyv bemutatója volt, amelyen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke faggatta Jánossy Alíz gasztronómiai szakírót, a kötet szerkesztőjét és Demeter Lászlót, a Tortoma Kiadó vezetőjét.
