Típusa válogatja, hány húr található egy citerán; legkevesebb tizenegy, de gyakori az, amelyiken tizennyolc. Amennyiben a nagyobb számot megszorozzuk harminccal vagy negyvennel – ha a fiatalok mellett a táborvezetőket is számoljuk –, már joggal mondhatjuk, nem egy, hanem közel ezer húron pendültek a Nagyajtán citerát tanulni vágyók. A Jurta Egyesület égisze alatt negyedik alkalommal szervezett citera-műhelymunka a péntek esti gálaműsorral fejeződött be.
A Nagyajtai Unitárius Egyházközség ismét helyet adott, hogy a citera iránt érdeklődők egyhetes táborban mélyülhessenek el e hagyományos népi hangszer gazdag világában. Volt is érdeklődő éppen elég: Köpecről, Bibarcfalváról, Bardocról, Nagybaconból, Vargyasról és Bölönből, még Marosvásárhelyről is érkeztek fiatalok. Ugyanakkor a tábornak helyet adó településről, Nagyajtáról is szép számban összegyűltek a gyerekek, ami nem meglepő, hiszen itt már rég szeretik – és oktatják is – a citerát. Ezt a tényt igazolja, hogy az innen kinőtt Áfonya és Motolla citeraegyüttesek az elmúlt évtizedben számos fellépést tudhatnak maguk mögött.
Fekete Hunor táborvezető eredményesnek nevezte a hétfőtől péntekig tartó munkát: a kezdőktől a középhaladókon át a haladókig mindenki élvezettel végezte az oktatók által kért feladatokat, melynek gyümölcse meg is látszott a pénteki gálaműsoron. „Mezőségi, felcsíki és őrkői népdalokat tanultunk a héten. Alaposan kidolgoztuk őket, sokat gyakoroltunk, ami szemmel látható fejlődést hozott. Szóval, érdemes a műhelymunkát megtartani és évről évre folytatni. Mindenki magával hozza a családjában, falujában élő hagyományokat és az ismert népdalokat, amelyek a táborban jól keverednek, egymással kiegészülnek és valami egyedit hoznak létre. Szeretjük mi, tanárok is a műhelymunkát, mert ennyi tehetséges fiatallal együtt dolgozni, látni fejlődésüket valódi örömmel tölt el, ezért nagyon bízunk benne, hogy jövőre az ötödik alkalommal is megszervezhetjük a citeratábort” – nyilatkozta Fekete Hunor.
