A Határokon átnyúló egészségügyi együttműködés címszó alatt tartott kerekasztal-beszélgetésen nagyobb hangsúlyt kapott a hazai és a magyarországi egészségügyi rendszerek bírálata, helyzetének elemzése, mint a partneri kapcsolat jelenének és jövőbeli terveinek vázolása. Ezt a beszélgetőpartnerek azzal indokolták, hogy amíg az országhatárokon belül nincsenek tisztázva bizonyos jogviszonyok – Románia tekintetében egyenesen káoszról beszéltek –, addig nehéz kiigazodni és szinte lehetetlen kihasználni a meglévő lehetőségeket. Ennek pedig a betegek isszák a levét, akiknek joguk lenne az egészségügyi ellátáshoz az EU bármely országában, de gyakran saját hazájukban sem kapják meg, ami nekik jár.
Kornya László, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet igazgatóhelyettese rövid helyzetelemzésre kérte fel a hazai és a magyarországi egészségügyet Tusványoson képviselő beszélgetőtársait, és azt várta tőlük, ennek fényében vázolják fel a jövőképet, amelyre számíthatunk.
Zakariás Zoltán, a román parlament képviselőháza egészségügyi bizottságának tagja, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke szerint a 2006 óta érvényben lévő egészségügyi törvény teljes átalakításra szorul, újabb reformra van szükség, mert amit akkor megfogalmaztak, azt sem alkalmazták, de azóta sok minden változott.
A részletek a másod- és harmadrendű szabályozásokban rejlenek, ezek rendezik a jogviszonyt az egészségügy szereplői között, ezért fontos, hogy legyen egy jól átlátható egészségügyi keretszerződés – mondotta.
Jelenleg káosz uralkodik, az egészségügyi ellátás nem betegközpontú, hanem pénzcentrikus, bonyolult és túlságosan bürokratikus – hangsúlyozta Zakariás Zoltán.
A képviselőház egészségügyi bizottságának tagja vázolta a hazai egészségügy kettős finanszírozását: ez egyrészt a polgárok és a cégek által az egészségbiztosítási pénztárhoz befizetett összegekből, másrészt az államkasszából az országos egészségügyi programokra elkülönített összegekből áll, és elmondta, e kettő gyakran összemosódik, átláthatatlan, szerinte ezen változtatni kellene. A Románia és Magyarország közötti egészségügyi kapcsolatokról elmondta, ezek korábban főként arra korlátozódtak, hogy a hiányterületeken kerestek megoldást a hazai állampolgárok Magyarországon, ez változott ugyan az elmúlt időszakban, de jelenleg is többnyire egyirányú, holott lehetne kétirányú.
Világszintű gond a magán egészségügyi ellátás és a közellátás viszonyának rendezése, ez alól Románia sem kivétel, ahol magánkórházak, magán járóbeteg-rendelők jelentek meg, és a magánszférában működnek a családorvosi rendelők is – ismertette dr. Vass Levente korábbi egészségügyi államtitkár. Igaz, hogy 2013 óta minden beteg ott gyógyíttatja magát az Európai Unióban, ahol szeretné, de ellátását olyan mértékben finanszírozza az adott ország, amennyit az a tagország költ a kezelésre, ahonnan a beteg származik, és mivel Romániában az egy főre eső egészségügyi költségvetés a legalacsonyabb az EU-ban, ez a hazai állampolgárok számára jókora saját hozzájárulást jelent, ezért kevesen élnek ezzel a lehetőséggel – mondotta.
Átalakulóban a rendszer és a kapcsolat
Amióta megjelent az egyszerűsített honosítási eljárás, a magyarországi közegészségügyi ellátásban is megnövekedett a biztosítottak köre, ez jelenleg azt jelenti, hogy a 9,7 millió biztosítottból 34 ezer erdélyi polgár jogosult Magyarországon a teljes körű egészségügyi ellátásra – ismertette Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. Ennyien rendelkeznek társadalombiztosítási azonosítási jellel, vagyis TAJ-igazolvánnyal. Az egyszerűsített honosítási eljárás eddig 965 000 személy esetében zárult le, ebből 645 ezren erdélyiek, a TAJ-igazolványt csak azok kaphatták meg, akik bizonyos jogviszony okán jogosultak, és az uniós szabályok értelmében csak egy országban érvényesítik az egészségügyi biztosított státuszt – mondotta.
Kiss Zsolt szerint igen alacsony a kétoldalú lehetőségek kihasználtsága, az elmúlt öt-hat évben csupán 300 millió forintot fordított a magyar egészségügy a határon túlról érkezők kezelésére, és alig 2 milliárdot a sürgősségi esetekre, az összegek visszatérítése terén a román hatóságnak jókora adóssága van, de ez nem gátolja meg a magyarországi kórházakat abban, hogy esetenként ne csak a kimondottan sürgősségi eseteket lássák el, a határon túlról érkezők ellátását a lehetőségek szerint rugalmasan kezelik.
Sok még a javítanivaló
Takács Péter, a magyar belügyminisztérium egészségügyért felelő államtitkára azokat a változtatásokat vázolta, amelyeket a magyar kormány az elmúlt években kezdeményezett, illetve véghez vitt a magyarországi egészségügyben. Volt, ahol decentralizáltak, máshol összevontak hatásköröket annak érdekében, hogy gördülékenyebben és önjáróan működjön a rendszer, mert úgy vélik, fontos, hogy a döntések mindig azon a szinten szülessenek meg, ahol az leginkább jó a beteg embernek.
Takács Péter kitért arra a szerinte elfogadhatatlan állapotra, miszerint Magyarországon a közkórházakban hónapokig kell várni egy adott vizsgálatra, műtétre, míg a magánkórházakban fizetés ellenében ez gyorsabban megy. Szerinte ez általános probléma más országokban is, erre keresik a megoldást, rendezni kívánják a köz- és magánszféra közötti viszonyt. Azt még nem tudják, hogyan, erre Romániában sincs egyelőre elképzelés – amint Vass Levente mondta –, de a szándék már létezik mindkét országban.
A tusványosi kerekasztal messze nem volt elegendő a két ország egészségügyi együttműködésének átbeszélésére, a hiányosságok és a lehetőségek feltárására, a meghívottak abban állapodtak meg, szükség van a folyamatos párbeszédre, tapasztalatcserére, és bár nem jutott idő a szakmai képzést érintő témára, annak fontosságát is szem előtt tartják a jövőben.
