Egyik voksolás a másikat követi Romániában jövőben, hiszen önkormányzati, parlamenti és elnökválasztást is rendeznek, mindennek a nyitánya pedig a júniusban esedékes európai parlamenti választás. A 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban M. Dobos Marianne, a Hír Tv műsorvezetője által moderált beszélgetés során Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Gulyás Gergely, a budapesti kormány miniszterelnökséget vezető minisztere értekezett e megmérettetések tétjéről.
Az igen hamar kiderült: az európai parlamenti választásoknak teljesen más a tétje Magyarországról nézve, mint Erdélyből. Gulyás Gergely szerint az Európai Parlamentben ma minden megtalálható, ami rossz Európában: a korrupció melegágya, iszonyú sok pénzbe kerül, nincs igazi hatásköre, az európai polgárok problémái helyett például a texasi abortusztörvényről fogad el állásfoglalást, miközben „a többség azt sem tudja, fiú-e vagy lány”. Ugyancsak az EP-választás kapcsán Gulyás Gergely mégis reményét fejezte ki, hogy lesz egyfajta jobbra tolódás, ami talán észszerű felvetések megtárgyalását is lehetővé teszi.
Kelemen Hunor viszont azt hangsúlyozta: ez az első a jövő évi voksolások sorában, a parlamenti és elnökválasztásra gyúró nagy román pártok ennek tükrében minden bizonnyal nagy hangsúlyt fektetnek a mozgósításra, így ennek eredménye és hangulata rányomja majd bélyegét a soron következőkre, melyek tétje nagyobb. Nagy az euroszkepticizmus az erdélyi magyarság, de a románság soraiban is – ismerte el, de azt is hangsúlyozta: azóta hallatszik a hangunk, hogy ott vagyunk az Európai Parlamentben, és ez a testület például kiállt a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés mellett is – az Európai Bizottság volt az, amely elutasítóan viszonyult ehhez. Kelemen Hunor azt is kiemelte, a választás tétje végső soron az Európai Unió jövője, és az, hogy az újonnan felálló testület valóban az európai emberek problémáival foglalkozzék majd, ne pedig más ügyekkel.
A Romániában esedékes többi megmérettetés kapcsán kiemelte: az önkormányzati választások tétje, hogy a magyarlakta településeken folytatni tudják a munkát, a fejlesztéseket, a parlamentin pedig el kell érni, hogy az RMDSZ továbbra is a stabilitás záloga legyen. „A következő időszakban is minden döntés középpontjában az erdélyi magyar, a romániai magyar közösség lesz. Meg kell őriznünk a közösség támogatását, amely lehetővé teszi azt, hogy szavunk legyen azokban az intézményekben, ahol a politikai döntések születnek” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki a szövetség kormányból való kiszorítása kapcsán nem rejtette véka alá: naiv volt, amikor azt hitte, ha jól teljesítenek a minisztereik, folytathatják a munkát.
Kitért ugyanakkor a felerősödő magyarellenesség témájára is. Az 1990-es változás óta a magyarellenesség különböző intenzitással mindig jelen volt a román politikában, 2023-ban sem lesz ez másként, most elsősorban az AUR-hoz köthető ez a jelenség. Nagy kérdés, hogy az AUR mellett ki fog még a román politikai színtéren előállni magyarellenes gyűlöletbeszéddel, hiszen az látszik, hogy igény lenne minden pártban e diskurzus átvételére. Ugyanakkor Kelemen Hunor hangsúlyozta: a volt koalíciós partnereiket arról akarja meggyőzni, hogy nem eredményes stratégia a nacionalista szólam felerősítése annak reményében, hogy így kifogják a szelet az AUR vitorlájából, hiszen a választók pontosan érzékelik a különbséget, és mindig a valódit fogják választani, nem az utánzatot: nem lesz tehát több szavazata sem a Szociáldemokrata Pártnak, sem a Nemzeti Liberális Pártnak, ha benevez a magyarellenes versenybe. Azt is elismerte: románok és magyarok között nagyon alacsony a bizalmi szint, így a politikában mindig újra kell kezdeni ennek felépítését, például a román pártok élén ma már szinte senki nincs ott azok közül, akikkel a kétezres években partnerségi viszonyt épített ki az RMDSZ. Olyan ez, mint egy mókuskerék, kezdjük mindig elölről, az ember sokszor azt érzi, el is telik ezzel az élete – jegyezte meg némi keserűséggel Kelemen Hunor.
