Rendkívüli ülésszakra hívják össze jövő héten a parlamentet, hogy az alkotmánybíróság észrevételeinek megfelelően módosítsa a nem járulékalapú különnyugdíjak törvényét – jelentette be Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke közösségi oldalán.
A politikus rámutatott: a törvénynek mielőbb hatályba kell lépnie ahhoz, hogy Románia hozzáférhessen az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében elkülönített uniós alapokhoz. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a különnyugdíjak miatt elveszítsük az európai forrásokat!” – írta. Hozzátette: felkérte az igazságügyi minisztert, hogy jövő hétig dolgozza ki törvénymódosító javaslatait az alkotmánybíróság által megfogalmazott kifogások figyelembevételével.
Nem sokkal később a kisebbik koalíciós párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt Alina Gorghiu igazságügyi miniszter ugyancsak a Facebookon azt válaszolta a kormányfő nyilvános bejelentésére, hogy a törvénymódosítás a parlament hatásköre, az igazságügyi tárca legfeljebb „segíthet” néhány módosító javaslat megfogalmazásában, miután egyeztetett a legfelsőbb bírói tanáccsal (CSM), a legfőbb ügyészséggel és a legfelsőbb bírósággal.
A PNL és a PSD között a különnyugdíjak, a megnövekedett költségvetési hiány, valamint a kilátásba helyezett költséglefaragások és adóemelések kapcsán nyilvános szóváltás alakult ki. Robert Sighiartău PNL-alelnök szerint a szociáldemokrata kormányfőnek „hátrébb kellene lépnie”, miután a különnyugdíjakról szóló, a PSD által előterjesztett törvény elbukta az alkotmányossági kontrollt, és így kétségessé vált, hogy Románia lehívhatja-e a PNRR második, 3 milliárd eurós részletét.
Marcel Ciolacu és Sorin Grindeanu, a PSD két vezető politikusa válaszképpen azt üzente a liberálisoknak, hogy a PSD-kormány 2019-es leváltása után hatalomra került „szerencsétlen” (Ludovic Orban és Florin Cîțu vezette) liberális kormányok tehetnek arról, hogy Románia eladósodott, és az egyedüli tagország, amely ellen túlzottdeficit-eljárást folytat az Európai Bizottság.
Nem tetszik a pénzügyi intézkedéscsomag
Heves bírálatok érik a miniszterelnök és a pénzügyminiszter által szerdán bejelentett pénzügyi intézkedéscsomagot is, amellyel az elszabadult költségvetési hiányt akarja csökkenteni a kormány. Konkrétan 12 milliárd lejes korrekciót remélnek, amiből a G4Media számításai szerint alig 2,5 milliárd jönne állami megtakarításokból, 9,5 milliárdot pedig adóemelések, illetve kedvezmények eltörlése formájában a magánszférán hajtanának be.
A vállalkozók máris forronganak: a Szabad Európa Rádióban megszólaltatott szakértők és munkáltatói szövetségek egybehangzóan azt állítják, hogy a tervezett rendelkezések épp a legsérülékenyebb kis- és közepes vállalkozásokon ütnek a legnagyobbat, hiszen a minimálbér és az osztalék utáni adó emelése, a részmunkaidőre fizetett teljes adó és az adóplafon csökkentése mind egyszerre fog lesújtani, ami épp ellenkező hatást kelthet a vártnál, azaz a cégek bezárását és gazdasági recessziót hozhat. Az üzletemberek azért is fel vannak háborodva, mert Marcel Ciolacu alig három hónapja (amikor még nem volt kormányfő) még azt ígérte, hogy nem módosítanak az adórendszeren, és sérelmezik, hogy az intézkedéscsomagot az év közepén, hasra ütéssel döntötték el, előzetes elemzések, hatástanulmányok és az érintettekkel való tárgyalások nélkül. Véleményük szerint az államnak inkább az adóbehajtáson kellene javítania, mert az EU 45 százalékos átlagához képest Romániában a nemzeti össztermék alig 26 százalékát teszik ki a behajtott adók, az adócsalás mértéke pedig Lucian Heiuș, az adóhatóság (ANAF) volt vezetője szerint is megközelíti a GDP 10 százalékát. Egy másik vállalkozói tömörülés azt teszi szóvá, hogy az állami alkalmazottak száma és bére évről évre emelkedik, és a legmagasabb az EU-ban: 2021-ben a romániai GDP 33,8 százalékát tette ki a közszféra béralapja, amikor az uniós átlag 22,4 százalék volt; azóta pedig ezek a kiadások csak nőttek, sőt, a kormány nemrég egy új, a többinél is jobban fizetett ügynökséget hozott létre. A Romanian Business Leaders közleménye az ötvennél több fizetési pótlék és méltánytalan különnyugdíjak mellett azt is felrója a kormánynak, hogy 500-nál több veszteséges vállalkozást tart fenn, amelyek adóssága már 2021-ben meghaladta a 4 milliárd lejt.
A civil szervezetek is tiltakoztak a tervezett intézkedések ellen, mert jelentősen visszavágja a szponzorálási lehetőségeket, és a cégek támogatása nélkül az alapítványok, egyesületek a működésükhöz, programjaikhoz szükséges pénz felét sem tudnák összeszedni. Az önkormányzatok is elégedetlenek a Ciolacu-csomaggal: Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda polgármesterei is nagyjából azonos kifogásokat fogalmaztak meg (Antal Árpád nyilatkozata a 2. oldalon olvasható).
