Tizedik – Kézdivásárhelyen második – alkalommal szerveztek világtalálkozót őseik egyik szülőhelyén a Bardócz-Bardocz-Bardóczi-Bardóc-Bardóczy nevet viselő családok és leszármazottak. A hívó szóra Háromszékről, Erdély minden részéből, Magyarországról, Izraelből, Ausztráliából és Németországból érkeztek, hogy együtt töltsenek egy feledhetetlen napot, közösen ünnepeljenek és emlékezzenek, ezáltal még erősebbre fűzve a rokoni kapcsolatokat.
A világtalálkozó ötletgazdája tíz esztendővel ezelőtt a futásfalvi özv. Balázsné Bardocz Katalin volt, amit örömel felpártolt Beke Ernő Bardócz leszármazottként – édesanyja a néhai futásfalvi Bardócz Áron magyar csendőr őrmester leánya volt –, a szervezésben ezúttal is részt vállalt Bardócz István és Ildikó, Bardócz Tünde és Bardócz László társaságában. Az első világtalálkozót 2014. augusztus 3-án Futásfalván tartották 75 család 253 résztvevőjével, majd Nagybacon, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Kézdivásárhely adott otthont a rendezvénynek.
A már hagyományosnak tekinthető családi találkozó vasárnap délelőtt a kézdivásárhelyi református templom főbejárata előtt kezdődött, emléklapot adtak át a jelenlévőknek, majd a 140 résztvevő a futásfalvi és nagybaconi Bardótz-címeres zászlókkal az élen közösen vonult be a templomba, ahol a Miklós-Kovács Tamás tiszteletes által celebrált istentiszteleten vettek részt. Ezt követően a betegség miatt hiányzó Beke Ernő nevében Bardócz István köszöntötte a megjelenteket és olvasta fel az eddigi találkozók összefoglalóját. „Az első rendezvényen a lelkesedés és a siker akkora volt, hogy a családtalálkozó szervezését tovább kellett gondolni. Szerre jöttek az ötletek: kopjafaállítás minden találkozó helyszínén, a futásfalvi és a nagybaconi Bardócz-címeres zászlók mellé elkészültek a Bardocz családok fába faragott nemesi címerei, majd a címerek mellé a kutyabőrök másolatának a beszerzése is sikerrel járt. A találkozó végén közös megegyezéssel leszögeztük, hogy a következő világtalálkozókra augusztus első vasárnapján kerül sor” – hangzott el az összefoglalóban, majd a budapesti Bagaméri László Wass Albert Erdély című versét mondta el. Elhangzott a Bardoczok világhimnusza orgonakísérettel, az istentisztelet a magyar himnusz eléneklésével ért véget.
Az ünnep a református temetőben a Bodó Csaba berecki fafaragó által 2018-ban készített kopjafánál folytatódott, ahol Bardócz István köszöntője hangzott el, majd Bardócz Tünde sepsiszentgyörgyi vallástanár a Bardocz nemzetség történetét ismertette. Bagaméri László néhai Cseresznyés Pál egykori ludovikás tiszt Gondolatok a Szózat elmondása közben című költeményét adta elő, majd többen elhelyezték a kegyelet és emlékezet virágait a kopjafánál. A temetőbeli megemlékezés a székely himnusz közös eléneklésével ért véget.
Az ünnepség a Vadrózsák vendéglőben folytatódott, ahol a résztvevők csoportképet készítettek és a Bardoczok egyre hosszabb és gazdagabb családfáját tanulmányozták, majd közös ebéden, kötetlen beszélgetésen és tombolahúzáson vettek részt. A talpalávalót a Brassóban élő Bardócz Péter biztosította. A találkozó tizenegyedik kiadására jövő év augusztusának első vasárnapján kerül sor Futásfalván.
