A magyar kultúra napja - Sylvester Lajos

2009. január 17., szombat, Máról holnapra

1989 óta nem piros betűs ünnepként a Himnusz születésnapján — 1823. január 22. — tisztelgünk a magyar kultúra előtt.

A témához kötődő ünnepség- és kulturális rendezvénysorozat nem egyetlen napot fog fénycsóvájának világosságába. Egy, a Kölcsey Társaság teremtette hagyomány szerint (1994) minden évben a január 22-ét megelőző vasárnapon, az idén január 18-án Szatmárcsekén kezdődnek az ünnepségek, amelyen Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy és zenepedagógus osztja meg a magyar műveltséggel kapcsolatos gondolatait az ünnepi istentiszteletre összesereglettekkel. Egyébként ugyancsak a Kölcsey Társaság kezdeményezte, hogy a Himnusz keletkezésének dátumát nyilvánítsák a magyar kultúra napjává, s ennek a civil szervezetnek köszönhető az álmosdi és a szatmárcsekei múzeum és emlékszoba létrehozása, mostani kezdeményezései közé tartozik egy Kölcsey Emlékhely kialakítása Sződemeteren. A Társaság szerepének ilyen mértékű kiemelésével azt is jelezzük, hogy a magyar kultúra napja hangsúlyosan a kulturális egyesületek és szervezetek szívügye. Két évvel ezelőtt egy-két újságíró hívta fel a figyelmet arra, hogy az amerikanizálódott magyar tévécsatornák többsége meg sem említette ezt a napot, ehelyett a szokásos kommersz témáikkal és filmjeikkel etették a képernyőkre bámulókat. A helyzet ma is változatlan, a sok közül egyetlen magyar tévécsatorna sem említi a magyar kultúra napját és Kölcsey neve sem forog majd közszájon. Lesz viszont Szívtipró gimi, Zorro, Francia csók és Győzike. Még lehangolóbb lenne, ha a magyar kultúra napja ürügyén a kulturális költségvetésekbe, a művelődés, művészet és az irodalom berkeiben tevékenykedők és alkotók javadalmazásába ártanók magunkat. Ezek mind-mind a nemzeti kultúra leépülésének a jelei.

Ott, ahol a magyar kultúra napja több, mint a jegyzetfüzetben kipipálandó rubrika, az ennek jegyében fogant rendezvények hosszabb időre is kiterjednek. Háromszéken a Megyei Művelődési Központ a hármas évforduló kapcsán — születésének 150., halálának 60., a kisbaconi emlékház avatásának 40. évfordulója — 2009-et Benedek Elek Emlékévnek nyilvánítja. Erre Háromszék jeles szülötteinek az idén sorra kerülő évfordulóit több mint hetven tételben felsorakoztató kiadvány január 22-i bemutatóján kerül sor. Ugyanezen a napon dr. Palló Gábor Magyar Nobel-díjasok és társaik címmel tart előadást a régi megyeháza Gábor Áron Termében, amelyet a Tiberius kvartett koncertje követ.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 896
szavazógép
2009-01-17: Magazin - x:

Kétórás finálé

A sürgősségi osztály március közepén kezeli a Vészhelyzet című sorozat utolsó pácienseit — jelentette be a produkció gazdája, az amerikai NBC tévécsatorna.
2009-01-17: Közélet - x:

Idei tárlatok a Céhtörténeti Múzeumban - Iochom István

Idén a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum és a Múzeumbarátok Egyesülete az Incze László nevét viselő kiállítóteremben kilenc tárlatot szervez — tudtuk meg Dimény Attila intézményvezetőtől.