Az államalapítás és Szent István király emlékére az augusztus 20-i hivatalos állami ünnepen katonai tiszteletadás mellett, a Himnusz hangjaira, Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját tegnap reggel Budapesten az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek letették esküjüket, majd a Parlament előtti Duna-szakaszon légi parádét tartott a Magyar Honvédség. Délután a Szent István-bazilikánál ünnepi szentmisét, ezt követően Szent Jobb-körmenetet tartottak. Este fény- és tűzijáték koronázta meg a programot. Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke Esztergomban, az ősi prímási városban ünnepelt. Beszédében hangsúlyozta: „Szent István a magyarok közös nevezője. Szent Istvánt magunkban hordozzuk, a részünkké vált, István király itt van velünk.”
Az államfő kiemelte: Szent István azzal, hogy megalapította a keresztény Magyarországot, azzal, hogy tudatos döntéssel a nyugati világ részévé tette hazánkat, nem pusztán kijelölte az utat, amelyen járnunk kell, de elvitathatatlan helyet kapott az életünkben is. Novák Katalin hozzátette: „István király ott van velünk a hétköznapokon és az ünnepeken, az iskolákban, köztereinken, templomainkban, a kórházakban, versekben, regényekben, filmen és rockoperában határon innen és túl. Előtte hajtunk fejet nemzeti ünnepünkön, neki mondunk köszönetet bátorságáért, hitéért, bölcsességéért és alázatáért. Szent István a magyarok közös nevezője. Úgy van bennünk, hogy közben felettünk áll, úgy van mögöttünk, hogy közben előttünk jár.”
Az otthon és az ünnepek jelentik kapaszkodóinkat a térben és az időben, a rohamtempóban változó világot az ember számára az otthon és az ünnepek teszik élhetővé – szögezte le Novák Katalin. Mint mondta, az otthon az a hely, ahol biztonságban érezzük magunkat, ahol magabiztosan mozgunk, ahol eligazodunk. „Az otthon az a tér, amelyet saját ízlésünk és igényeink szerint alakíthatunk. Innen jó elindulni és ide jó hazatérni. Jólesik kimondani: van otthonunk. A Kárpát-medence huzatos vidéke az a helye a világnak, ahol minden magyar otthonra lelhet.”
Novák Katalin szerint ahhoz, hogy az időben se váljunk elveszetté, ünnepekre van szükségünk. Minősített napokra, melyek útjelzőül szolgálnak és biztonságot nyújtanak az idő körforgásában. Elviselhetővé, mérhetővé, összehasonlíthatóvá, tervezhetővé teszik az életünket. Segítenek visszaemlékezni és előretekinteni.
„Van otthonunk és vannak ünnepeink is – mondta az államfő. – Augusztus 20-a ünnep, a szó legteljesebb értelmében. A múltunkra újra és újra emlékeztető, a jövőnket évről évre reménnyel megtöltő ünnep. Ilyenkor háttérbe szorul a lényegtelen és előtérbe kerül az igazán lényeges. Van esélyünk olyan mélységet megélni és olyan magasságba emelkedni, ahol a magyar nemzet magától értetődő összetartozását megélhetjük.”
Novák Katalin szólt arról is, hogy „az összetartozás-érzést élhettük át, amikor előző este több tízezren énekeltünk együtt a negyven éve bemutatott István, a király rockopera felújított előadásán, s együtt dobbant a szívünk néhány hete a világbajnok kardválogatottak, a férfi vízilabdacsapat, Koch Máté, Kós Hubert, Vas Kata Blanka vagy Szoboszlai Dominik sikerei láttán”.
Novák Katalin emlékeztetett arra: elnöksége másfél éve alatt találkozott somogyi, nógrádi, szabolcsi, szatmári, beregi, komárom-esztergomi és budapesti emberekkel. Elment Erdélybe, a Felvidékre, Délvidékre, Muravidékre és Kárpátaljára, ahova kedden újra ellátogat. A találkozások pedig alkalmat adtak arra, hogy feltegye a kérdést: hogy vannak?
Novák Katalin elmondta: Pál apostol levelében ugyanazokra az erényekre hívja fel a kolosséi gyülekezet figyelmét, amire Szent István is figyelmezteti Imre herceget Intelmeiben, azaz szelídségre, türelemre, könyörületességre, mértékletességre, alázatosságra, becsületre és szeretetre. „Hallgassunk rájuk! Ha ezen értékek mentén hozunk döntéseket, különbek leszünk a haszonlesőknél, és büszkék lehetnek ránk az utódaink. Ezekből az értékből nem engedhetünk. Itt nincs helye a kompromisszumnak. Ha ezen útmutatások mentén éljük életünket, akkor a nehezebb napok sem tudnak megtörni bennünket. Akkor van esélyünk rá, hogy emelt fővel, megerősödve nézzünk szembe a kihívásokkal” – mutatott rá Novák Katalin. „Nem vagyunk elveszettek sem térben, sem időben, hiszen van hazánk és vannak ünnepeink” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Kitüntették Böjte Csabát
Az államfő Esztergomban adta át a Magyar Szent István Rend és a Magyar Becsületrend állami kitüntetéseket. Magyar Szent István Rend kitüntetést vehetett át Karikó Katalin kutatóbiológus és Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, Magyar Becsületrendet Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.
„Egy nemzetnek szüksége van példaképekre – hangsúlyozta Novák Katalin. – Olyan példaképekre, akikkel egy nyelvet beszélünk, akikkel közös a történetünk, akik olyanok, mint mi, mégis többek és jobbak nálunk. Akikre úgy nézhetünk fel, hogy közben bennük magunkra ismerünk.”
Böjte Csaba azt vállalta, hogy igazán nehéz sorban élő árva vagy rossz körülmények között élő 2500 gyereknek, fiatalnak nyújt otthont és családot. A jóság iránti elkötelezettséggel éli az életét, tudását pedig úgy adja tovább, ahogyan az általa felnevelt gyerekek is gondoskodnak a rászorulókról – fogalmazott Novák Katalin.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója az erdélyi nehéz sorsú gyermekek felkarolása érdekében példamutató eltökéltséggel végzett, a cselekvő szeretet erejét hirdető humanitárius tevékenysége, emberközeli és az isteni gondviselés megélését segítő, kivételesen nagy hatású tanításai, a magyar nemzet lelki megerősödését legkisebb testvéri odaadással szolgáló életútja elismeréseként részesült a Magyar Becsületrendben.
