Régebb öt év alatt egyszer látott medvét az erdőben, most egy év alatt ötször, és már a városban is egyre gyakoribb látogató a nagyvad. És nem csak egy: miután augusztus 12-én hajnalban elaltattak egy példányt, 14-én este jött a következő riasztás, úgyhogy a nagy áramszünet mellett éjjel egy órakor vadászni is kellett menni – mondta Antal Árpád. Az elöljáró röhejesnek és bizonyos értelemben megalázónak érzi, hogy neki kell döntenie a városba bejáró medvék sorsáról, és ő is felelős a döntésért, habár szociológusi végzettségének semmi köze az erdők világához. Neki az a feladata, hogy a törvényeknek megfelelően ember- és állatbarát módon járjanak el – szögezte le. A maga részéről annyit tud, hogy a medvének az erdőben a helye, nem az út szélén élelmet koldulva, elütve vagy a háztáji kertek szilvafáit dézsmálva. Azt nem vitatja, hogy a medvét védeni kell, de azt is fontos nézni, hogy milyen a trend, nálunk pedig nem csökkenő, hanem növekvő, ezt a legzöldebb környezetvédők is elismerik.

A polgármester szerint nem csoda, hogy nem tudjuk a Romániában élő medvék számát (valószínűleg kevesebb van belőlük, mint amennyit a vadásztársaságok közölnek, és több, mint amennyit a civil szervezetek), de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy tagadhatatlanul túlszaporodtak. Tíz éve még legfeljebb betévedt a városba a medve, most azonban hetente bejár, már olyan megyékben is megjelent, amelyek távol vannak a természetes élőhelyétől. Ez nincs rendjén, ahogy az sem, hogy az emberek már félnek kimenni a természetbe, habár az erdő nemcsak a medvéé, hanem a miénk is. Antal Árpád elmondta: nem az élőhely nagysága csökken, hiszen az önkormányzat kevesebb fát vágat ki a saját erdejéből, mint amennyit a törvény megenged, a medve pedig amúgy az irtásokat, illetve az ott felnövő bozótost szereti, mert ott terem a málna, nem a szálfák között.

Az augusztus 12-én elaltatott medve azonban nem az erdőben kereste a táplálékát, valószínűleg azért, mert onnan elűzték a nála nagyobbak. Fiatal, nagyjából két és fél éves nőstény volt, könnyen tudták azonosítani, mert volt egy fehér csík a vállán, és több térfigyelő kamera is rögzítette jövés-menését (akkor még nem volt áramszünet); sajnálták elaltatni, de agresszív lett, és ha nem így döntenek, jövőben már a bocsaival jött volna a városba élelemért – osztotta meg a történteket Antal Árpád. Elmondása szerint a tizennegyedikén látott medvét is neki kellene azonosítania, de ez nehezebb lesz, mert nincs róla felvétel, akkor volt a nagy áramszünet; még nem tudja, hogy ez esetben mit fognak tenni, de határozottan állítja, hogy nagyon rossz irányba haladnak a dolgok. A medvének nincs más természetes ellensége, csak az ember, és ahhoz, hogy a fajt meg tudjuk védeni, időnként el kell ejteni egy-egy példányt – véli Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint nem teszünk jót a fajnak, ha nem szabályozzuk a populációt. Azt nem tudja, hány medvét kell kilőni, azt azonban megismételte, hogy megfelelő szabályozás nélkül a probléma csak tovább dagad.

Kisebb a kilövési kvóta

A környezetvédelmi minisztérium nemrég közölte, hogy megjelent a Hivatalos Közlönyben a medvék kilövését engedélyező rendelet, amely a megelőzési célú kilövések számát 140-ben, a beavatkozási célú kvótát viszont 80-ban határozza meg. Ez a 220 kilövés a felénél is kevesebb, mint amit Tánczos Barna volt tárcavezető utolsó hivatali napján írt alá: abban a rendeletben 426 megelőzési és 55 beavatkozási célú, tehát összesen 481 kilövést engedélyezett. Tervezetéhez azonban nem kérte ki a Román Akadémia természeti emlékek gondozásáért felelős bizottságának hozzájárulását, és nem csatolta az Országos Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézet azon tanulmányát sem, amelynek alapján a tárca az intervenciós kvótákról döntött, így utódja, Mircea Fechet bejelentette, hogy új rendeletet készít a Román Akadémia által javasolt kvótákkal; ez jelent meg nemrég.