Marcel Ciolacu először látogatott Brüsszelbe júniusi miniszerelnöki kinevezése óta, ahol Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság, Roberta Metsolával, az Európai Parlament, illetve Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is tárgyalt. Megbeszéléseit követően román újságírók előtt nyilatkozva beszámolt arról, hogy a fegyveres konfliktusban álló Ukrajna és a „hibrid támadásoknak kitett” Moldovai Köztársaság támogatására tett román erőfeszítések nyomán Brüsszel rugalmasnak bizonyult, hogy év végéig új tervet dolgozzanak ki Románia költségvetési hiányával kapcsolatban.

„A leghosszabb határunk Ukrajnával van, amely teljesen igazságtalan módon fegyveres konfliktusba került Oroszországgal: ez negatívan befolyásolja a biztosításokat, a hitelkamatokat, mert nagyobb kockázatú ország vagyunk, például Ausztriához képest, amely távolabb van az ukrajnai konfliktustól” – sorolta érveit Ciolacu arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság elfogadja-e Románia költségvetési hiányának növelését.

Nem növelnék az áfát

A kormányfő szerint a brüsszeli tárgyalások elvi kérdésekről szóltak, és számára az volt a kiindulópont, hogy semmiképpen nem járul hozzá a hozzáadottérték-adó (áfa, TVA) növeléséhez. Az Európai Bizottság meglátása szerint problémákat vet fel a tisztességes verseny hiánya a létező áfakedvezmények miatt, erre megoldásokat keresnek. Kijelentette: nincs szó új adók bevezetéséről, sem megszorító intézkedésekről, csak a költségvetési kiadások csökkentéséről. Mint mondta, hatékonyabban készülnek fellépni az adóelkerülés ellen, mert az a becslések szerint 160 milliárd lejre duzzadt Romániában, és csak a TVA tekintetében 20 milliárd lej körüli. Hozzátette, fontolgatják néhány adókedvezmény megszüntetését, de nem nyúlnak hozzá a közalkalmazottak fizetéséhez.

Kifejtette, a társadalmi méltányosság elvét tartják szem előtt, mert „egy luxus-közalkalmazottnak” nem lehet étkezési és üdülési utalványa, mint ahogy a TVA-t sem lehet megnövelni úgy, hogy ezzel ellehetetlenítik a kis bevételű vállalkozásokat. Ezért valamennyi kategóriáról külön kell tárgyalni – szögezte le a miniszterelnök.

A hiánycél

Ciolacu ugyanakkor bizakodóan nyilatkozott arról, hogy a tervezett intézkedések bevezetésével 2025-ben Románia teljesíteni tudja majd a 3 százalékos hiánycélt. Arra a kérdésre, hogy az EB kérte-e az energiaár-sapkák eltörlését, Ciolacu azt felelte, érvelésében abból indult ki, hogy a kedvezményeket a romániai lakosság vásárlóerejének megerősödéséig fenn kell tartani.

A kormányfő elmondta, hogy a mikrovállalkozások adózásának tervezett módosításáról még nincs végső döntés. De megjegyezte, hogy a jelenlegi rendszerben vannak anomáliák. Példaként említett egy olyan céget, amelynek 270 milliárd feletti éves forgalma és közel 15 milliárdos közvetlen nyeresége van, de a jelenlegi szabályok szerint mindössze 1 százalékos adót fizet, ráadásul az adóalapja 20 százalékos csökkentése után. „Ez több mint 50 százalékos profitráta” – jelentette ki a kormányfő.

Az idei költségvetési törvény szerint a román államháztartási hiány nem szabadna, hogy meghaladja a GDP 4,4 százalékát, ez azonban a tervezettől elmaradó bevételek miatt tarthatatlanná vált, ezért Bukarest takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését tervezi. Sajtóértesülések szerint Ciolacu 5,5 százalékos GDP-arányos hiánycél elfogadtatása reményével érkezett Brüsszelbe, de pénteki sajtóértekezletén nem derült ki, mit sikerült elérnie. Azt állította, hogy a pontos számokról szakértők fognak még egyeztetni.

Arra a kérdésre, hogy mekkora deficitet tudnának elfogadni az európai vezetők, Ciolacu kifejtette: Romániában tavaly 6,2 százalékos volt az államháztartási hiány, tehát idén nem jöhet 6,2 százaléknál nagyobb hiánnyal, vagy 0,5 százalékpontnál kisebb deficit-csökkentéssel.

Leszögezte: nem lehet szó a 19 százalékos áfa növeléséről, mert ez nyilvánvalóan ismét az infláció növekedéséhez és gazdasági visszaeséshez vezetne. Másfelől Románia mindenképpen tartani akarja magát ahhoz a vállalásához, hogy ettől az évtől kezdve a GDP 2,5 százalékát költi (a korábbi 2 százalék helyett) védelmi kiadásokra.

A nyugdíjakról

A kormány valószínűleg év végéig kidolgozza az új nyugdíjtörvény-tervezetet, mellyel kapcsolatosan az Európai Bizottság elvárása az, hogy a jogszabály küszöbölje ki a jelenlegi nyugdíjrendszer méltánytalanságait. „A Bizottság azt soha nem kérte, hogy növeljük meg azoknak a nyugdíját, akinek a jelenlegi juttatásuk nagyobb a korábbi fizetésüknél” – jegyezte meg. Leszögezte: az alacsony nyugdíjak biztosan növekedni fognak, várhatóan a magasabb nyugdíjaknál nagyobb arányban. „Természetes, hogy így járjunk el. Ezzel nem csorbítjuk senkinek sem a jogait” – fogalmazott Ciolacu.

A miniszterelnök közlése szerint a kormány a jövő heti technikai egyeztetések után nyújtja be az Európai Bizottsághoz a PNRR-re vonatkozó módosítási javaslatait. „Minél korábban nyújtjuk be a javaslatainkat, annál korábban bírálják el a harmadik kifizetési kérelmünket” – jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy számtalan uniós tagállam még a második kifizetési kérelmét sem juttatta el Brüsszelnek. Kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta, meggyőződése, hogy a kormány október végénél jóval korábban be tudja majd nyújtani a harmadik kifizetési kérelmet. Hozzátette, hogy ehhez már csak a különnyugdíjakat szabályozó törvényt kell véglegesíteni.

Schengen és a hiány

Marcel Ciolacu szombaton kijelentette, hogy Románia schengeni csatlakozásának elutasítása is hozzájárult a költségvetési hiány növekedéséhez. A parlamentben nyilatkozó kormányfő beszámolója szerint Ursula Von der Leyennek elmagyarázta, hogy Románia schengeni csatlakozásának „az európai logikával szembemenő elutasítása” közel 2 százalékkal növelte a román költségvetési hiányt. „Eddig senki sem mondta ki, hogy az állam bevételei közel 2 százalékkal csökkentek emiatt” – mondta a miniszterelnök.

Ciolacu szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a megbeszélésen mély barátsággal viseltetett Románia iránt, és ismét megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja az ország csatlakozását a schengeni övezethez. A kormányfő beszámolója szerint a felek egyetértettek abban, hogy egy Románia számára kedvező döntés a lehető legjobb ellenszer lenne mindazoknak a tényezőknek az enyhítésére, amelyek az euroszkepticizmust táplálhatják Kelet-Európában.