A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménynek az ET felügyelete alatt működő tanácsadó bizottsága (FCNM) jelentésében azt is közreadja, hogy a Romániában elismert húsz nemzeti kisebbség nyelve közül tíz – bolgár, horvát, cseh, német, magyar, orosz, szerb, szlovák, török és ukrán – részesül magasabb szintű védelemben. Ennek oka, hogy Bukarest kötelezettségeket vállalt használatuk biztosítására különösen az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, valamint a közigazgatás, média, gazdasági és társadalmi élet, a kultúra és határokon átnyúló kapcsolatok területén.

Kiemelték, hogy Románia kisebbségi nyelveket védő jogrendszere általános védelmi keretet biztosít, és jelentős anyagi támogatásban részesít 19 nemzeti kisebbséget kultúrájuk népszerűsítésére és nyelvük használatára. Aggodalmuknak adtak hangot azonban amiatt, hogy a jogszabályokban a kisebbségi nyelvek közigazgatásban való használatára vonatkozó 20 százalékos küszöb túl magas lehet, és rugalmatlan alkalmazása esetén megfosztja a kisebbségi nyelveket beszélőket a nemzeti jog által biztosított teljes védelemtől.

A jelentés a német és a magyar nyelv helyzetét az oktatás területén „nagyon kedvezőnek” ítélte, a szakértők ennek ellenére felszólították Romániát, hogy mielőbb kezelje a cseh és a roma kisebbséget is súlyosan érintő tanárhiányt.

Egyes kisebbségi nyelvek használatát a bírósági eljárások területét illetően a szakbizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a polgári és közigazgatási eljárások során a kisebbségi nyelven írásos dokumentumokat benyújtóknak kell viselni a fordítás többletköltségeit. Ez ellentmond a kisebbségi charta rendelkezéseinek – hívták fel a figyelmet.