Háttérben a hosszú távú cél

A pénzügyi ismeretek oktatásának szükségessége valójában már jóval a pénzügyi válság kirobbanása előtt felmerült az Európai Bizottság és a tagállamok között, de mind ez ideig nem történt az ügyben komoly előrelépés. Sokkal inkább olyan programokat valósítottak meg e téren, amelyek eredményei szinte azonnal észlelhetőek voltak, mint például a fogyasztók tájékoztatása vagy a fogyasztóvédelem. Az oktatás mint hosszú távú cél ez ideig nem jelent meg.

Ugyanakkor az EU lehetőségei ezen a téren igen korlátozottak. Habár a tervnek konkrét pénzügyi haszna lenne, és közvetlenül hatna a közös piacra is, főként az oktatás témakörébe sorolják, ami pedig a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Brüsszel már néhány 2005-ös dokumentumban is kulcsfontosságúnak nevezi az oktatást, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy használják ki az ebben rejlő pénzügyi lehetőségeket. Két alkalommal, 2006-ban és 2007-ben az unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (ECOFIN) külön hangsúlyt helyezett „a pénzügyi ismeretek oktatásának fontosságára és a fogyasztók tájékozottságára a tagállamokban".

Nemrég számos tagállamban új nyugdíjrendszert vezettek be, amely keretében a foglalkoztatottaknak felelősségteljes befektetésekkel maguknak kell gondoskodniuk időskori ellátásukról — mindez még inkább felhívja a figyelmet a megfelelő pénzügyi oktatás szükségességére.

Végül az Egyesült Államokból kiinduló, ám Európára is nagy mértékben kiható pénzügyi válság fokozza a kérdés jelentőségét. Számos szakértő egyetért abban, hogy az átlagos amerikaiak pénzügyekben való járatlansága nagymértékben hozzájárult a krízis kialakulásához. A jól tájékozott fogyasztók talán nem választottak volna kockázatos pénzügyi termékeket, és nem bíztak volna meg kétes hírű menedzserekben. Nyilvánvalóan a fogyasztók tájékoztatásáért felelős rossz információs rendszer és mindenekelőtt a kockázatos termékek ellenőrizetlen és bonyolult adásvételi rendszere okolható leginkább a jelenlegi zűrzavarért. (http://www.euractiv.hu/)

(folytatjuk)