A válaszolók háromnegyede általában elégedett a helyi közintézményekkel, ám ugyanennyi szerint a vállalkozók nem rendelkeznek megfelelő érdekérvényesítő lehetőséggel, sem az információ, sem a promóció tekintetében. Szintén magas azok aránya (kétharmad), akik semmilyen nemzeti vagy uniós finanszírozást nem vettek igénybe. A visszatartó okok között elsősorban a bürokráciát említik, de ugyanolyan arányban nem ismerik a programokat, azok felhasználhatósági mértékét, illetve nem bíznak a pályázatokat ellenőrző és jóváhagyó szervezetek szakértelmében. Azok ellenben, akik valamilyen program részeként finanszírozási támogatást szereztek (négy ilyen cég közölte véleményét) fele arányban elégedettek az eredménnyel.

A kérdőív továbbá az adóterhek elviselhetőségét firtatta. Az egytől tízig terjedő osztályozás szerint a válaszolók átlagosztályzata 5,18, vagyis a háromszéki vállalkozók elfogadhatónak vélik az adóterhek mértékét. Mi több, a válaszolók közel hatvan százaléka lépést tud tartani a pénzügyek terén tapasztalható jogszabályváltozásokkal.

A kérdőívet kitöltő vállalkozók háromnegyede viszont úgy véli, hogy az ellenőrző szervek korántsem végzik el a rájuk háruló, a kihágások csökkentését célzó tanácsadó, illetve megelőző feladatokat. Magyarán: az ellenőrző szervek inkább büntetnek, mint figyelmeztetnek, a válaszadók csupán negyvenegy százaléka (öt cég) mondta azt, hogy olyan ellenőrzése is volt, melynek során nem büntették meg. Ráadásul négy közülük bíróságra vitte az ügye(ke)t, és nyert, ám egyikük sem kért személyes felelősségre vonást az ellenőrző tisztviselő ellen. Csupán egy vállalkozó vallotta be, hogy félt az ellenőrző személy bosszújától.

Nem éppen hízelgő a vállalkozók véleménye a pénzügyi hatóságról, hiszen arra a kérdésre, hogy az adóhivatal mennyire szolgálja a helyi gazdaság fejlődését az egytől tízig terjedő osztályozásban az átlag valójában nem ,,átmenő" jegy: 4,18.