A találkozó napirendjén az erdő-visszaszolgáltatás és erdőgazdálkodás, az idei pályázati pénzforrások, a polgármesteri hivatalok működtetése került terítékre. A polgármesterek elpanaszolták, hogy az állami erdészet képviselői nem jelennek meg a helyi földosztó bizottságok munkaülésein, ezzel is gátolva azok működését. Kiss Attila ígéretet tett arra, hogy ezentúl a hivatal képviselői kötelező módon jelen lesznek a helyi bizottságok ülésein, és abban az esetben, ha nincs lehetőség természetben visszaadni az erdőt, az örökös, ha beleegyezik, legelőt kap helyette. Felhívta az elöljárók figyelmét arra, hogy a visszaigénylési iratcsomóban még egy vesszőhibának sem szabad előfordulnia. Tamás Sándor elmondta: az erdészet képviselője csupán egy tagja a földosztó bizottságnak, a gyűlést nélküle is meg lehet tartani. Ádám Attila Péter szerint a közel húsz éve húzódó erdőügyek orvoslására nincs politikai akarat. Klárik László Attila közölte: ezentúl havonta két alkalommal pályázati figyelőt állítanak össze, amit eljuttatnak a községvezetőknek, hogy napirenden legyenek a pályázati kiírásokkal. Daragus Attila felolvasta a Székely Nemzeti Tanács névszavazásra vonatkozó kérését, miszerint ez év március 15-re tűzzék ki a referendumot. Erről megoszlottak a vélemények, döntés nem született. A megyei tanács elnöke szerint a referendum kiírása nem időszerű. Ami az új közigazgatási felosztást illeti, nincs ok derűlátásra, hiszen a román pártok elképzelése szerint Kovászna megyét Brassóhoz, Hargitát Bákóhoz, Maros megyét pedig Besztercéhez kacsolnák, holott az RMDSZ elképzelése szerint a három székelyföldi megye külön régiót alkotna. Ebből az új területi felosztásból egyelőre nem lesz semmi — mondotta Bokor Tibor —, mivel ebben a kérdésben a román pártok között sincs politikai konszenzus.