Szonda Szabolcs könyvtár­igazgató üdvözölte az egybegyűlteket, majd kiemelte, nehéz elcsípni egy működő nyelvállapotot, és az állandó szókapcsolatok között keresgélni, feltérképezni a háromszéki szólásokat, kifejezéseket, de pontosan ezt tette a bemutatott munka, az El van bütülve című könyv szerzője. Ez azért is izgalmas és tanulságos vállalkozás, mert a szólás mindig elárul nekünk valamit a nyelvállapotról és annak használójáról, és csak reménykedni tudunk, hogy ezek a szólások nem kopnak ki, és nem tűnnek el a szóhasználatból.

Tulit Ilona, a T3 Kiadó és a könyv szerkesztője kiemelte, Salamon Ferenc ismét „bekukkantott” a szülővárosába, ám ezúttal a legszebb ajándékot hozta el nekünk a nemsokára startoló Ízek Fesztiválja előtt: ízes anyanyelvünket. Salamon Ferenc a megye több településén is dolgozott tanárként, ahol évtizedeken át gyűjtőmunkát végzett, tudatosan gyűjtött, összehordott, és megőrzött. Ez a gyűjtőszenvedély a mi nemzeti közösségünk megmaradását szolgálja. A szerző továbbra is aktív, gyűjt, tanulmányokat ír és készíti további köteteit. Kutatásainak helyszíne elsősorban Háromszék, jelen kötetnek a forrásai között több mint negyven település levéltára van felsorolva, egyházi, iskolai, közbirtokossági levéltárakban, művelődési otthonokban egyaránt otthonos. Az El van bütülve című munka igazi sikerkönyvnek tekinthető, mely most már a harmadik – bővített és módosított – kiadásánál tart, ez pedig egy könyvnél igen ritka manapság.

Salamon Ferenc vette át a szót, jelezve, már a kötet borítója is jelzi, hogy a kötetben sok csalafintaság, nyelvi csínytevés található, ugyanis fordítva van rányomtatva a kötet címlapja. Az állandó szókapcsolat meghatározása a szerző szerint minimum két szónak a megcsontosodott helye. A „bütü” szó a székely ember nyelvérzékét nagyon birizgálja, akárcsak a „kanyar”. A „bütü” jelenthet sarkot, feneket. (Jó a nők büteje.) A „kanyar” szó is a székely gondolkodás élénkségére utal, „Nem látszik a kanyartól”, vagyis késik, „Olyan hideg van, hogy a macska farka eltörött a kanyarban”, „Jön a kanyarfúróval”, ilyen szerszám nincs, csak a nyelvben él, jelentése: nem lehet valamilyen ötletet megvalósítani.

Tulit Ilona rákérdezett a megjelentetés szándékára, valamint arra, hogy milyen bővítések, javítások történtek a munkában a 2010-ben, illetve 2016-ban, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kiadásában megjelent első két kiadáshoz képest.

Salamon Ferenc kiemelte, azzal szembesült, hogy O. Nagy Gábor A Magyar Szólások és Közmondások összeállításánál nem használta fel sem Mikes Kelemen, sem Kriza János műveit, amelyek hemzsegnek az eredeti szókapcsolatoktól, Sántha Attila Bühnagy székely szótára összegyűjtötte a székelyek jellegzetes szavait, de az állandó szókapcsolatokat sajnos nem.

Az El van bütülve című kötet tartalmaz néprajzi és székely művelődéstörténeti vonatkozásokat is. Például, „Nem járt a tanorokon küjjel”, azaz nem világlátott. Tudjuk egy 1826-os iratból, hogy a tanorok kapu egy település bejáratát képezte, amelynél a be- és kijárást szabályozták „a dögletes nyavalya”, avagy a pestis idején.

Az első két kiadásból Péntek János professzor javaslatára kimaradtak az erotikus és a sikamlós szavak. Ezek most visszakerültek a harmadik kiadásba. A nyelvi megmaradást legjobban a nyelvjárások őrzik napjainkban. Ezt tudományos körökben is egyre inkább felismerik és bátorítanak az anyanyelvjárás megtartására.

Végül a hallgatóság megtudhatta, Az el van bütülve Erdővidéken azt jelenti, „el van rontva”. Felső-Háromszéken ezzel szemben egészen mást jelent, mégpedig azt, hogy „el van végezve a munka, méghozzá jól.” A jelen harmadik kiadást az is indokolja, hogy a magyar nyelv időközben kitermelt egypár olyan szólást, amely az előző kiadásokban nem volt benne. Tervben a negyedik kiadás, mert a nyelv állandóan változik és termeli ki az újabb és újabb összegyűjteni való szólásokat és nyelvi fordulatokat.